Communio, 2017 (25. évfolyam, 1-4. szám)

2017 / 3-4. szám - A Hagyomány - Duchesne, Jean - Török Csaba (ford.): A Szentlélek munkálkodás közben

22 Jean Duchesne lett Fiú hallható, látható és megérinthető. Az Atya nevében szólva és cseleked­ve Qtt 12,45-49) megadja, hogy megismerjük azt, aki továbbra sem teljesség­gel megismerhető (Jn 1,18). A Szentlélek „nem magától beszél” Qn 16,13). A SZEMÉLLYÉ VÁLT ÁTADÁS A fentiekből kiindulva megértjük még azt is, hogy akárcsak az Atya, a Lélek is láthatatlan marad. Nem mutatkozik meg, és nem is hallatja a hangját. Az Ige úgy nyilatkoztatja ki őt apránként ugyanabban a mozgásban, amely­ben „megmutatja az Atyát” is - és az Ószövetségben is.22 Először majd a sze­mélyes Ige, aki testet öltött Jézusban, Szűz Mária fiában, hirdeti meg az el­küldését. Ez a hallgatás rámutat, hogy szemben az Atyával, akit az Ige, az ő Fia megismertet, a Léleknek nincs „szóvivője” (ha élhetünk ezzel a kifejezés­sel). O nem beszél a Fiú helyett, sem őutána, de megadja, hogy befogadjuk azt, aki kimondta őt és ezáltal beteljesíti a szavait. Csakis a Szentháromság második személyében fogjuk fel a harmadikat, hasonlóképpen, és mégis másként, mint ahogyan ez párhuzamosan a első személlyel kapcsolatban is volt. A Lélek úgy lett elküldve, mint a Fiú, az Atya akaratának megfelelően. Ám mégsem ugyanazt a funkciót tölti be, és valamiképpen rákövetkezik a Fiúra, mivel nehezen megfogható és néma marad. Innen ered sajátos szerepe, amely benne rejlik a kommunikáció dinami­kájában, melynek révén Isten már nem valamiféle, a világ látványosságá­ból kikövetkeztetett absztrakció. A kezdetektől, sőt már korábban is (már amennyire fel tudjuk ezt fogni), mindöröktől fogva és szüntelenül harma­dikként jelen van a teremtés rendjében, és cselekszik, mint az, aki tanúságot tesz arról, hogy az Atya és Fiú nem zárult be a terméketlen, zárt ajtók mö­götti kölcsönös tetszésbe, hanem az ő keveredés nélküli egységükből „szár­mazik” egy harmadik, aki maga is teljességgel egyedi. Nem egyszerűen csak ő társul hozzá ehhez a „körkörösséghez”, együttműködve azzal, hanem neki hála, mi is részt vehetünk ebben. Ha minden személyesen az Atyától jön (Jak 1,17), és ha a Fiú, aki mindezt felkínálja nekünk, az ő személyes Igéje Qn 1,9-13), akkor a Szentlélek az, aki a megszemélyesült átadás: ő hozza el az üzenetet, részét képezi annak, és őrködik fölötte, hogy ne csak befogad­juk, de megosszuk és meg is valósítsuk. 22 Lásd KEK 703-716.

Next

/
Thumbnails
Contents