Communio, 2016 (24. évfolyam, 1-4. szám)
2016 / 3-4. szám - A nagyváros - Eufinger, Veronika - Sellmann, Matthias - Török Csaba (ford.): Az elveszített tér? - A citypastoral mint az egyház városi stratégiája
24 Veronika Eufinger - Matthias Sellmann akar változtatni azon; b) elégtelenség-modell, mely szerint a másság probléma, olyan hiányosság, amit meg kell szüntetni.15 A konkurenciát nem szabad alapvetően problémának tekinteni, hiszen adott esetben az is a szekulá- ris trenddel szembemenő vallási újjáéledés jele lehet. 4. ...ÉS AZ EGYHÁZI STRATÉGIÁK A fentebb bemutatott kérdések alapján felvázolhatjuk, melyek a citypastoral sikerének a feltételei, melyek által kiértékelhetjük a projektek formájában testet öltő, városokra vonatkozó egyházi stratégiákat. A meghozott döntések keresztülvitele kihathat a városi vallásos élet minden területére. Ezek a területek, valamint a városi stratégiák lehetséges eredményei a vallásosság Glock- féle öt dimenziójának megfelelően az alábbiak szerint rendszerezhetők: A (1) kognitív dimenzióhoz tartozik elsőként a hit. Az erre vonatkozó stratégia nagyjából azt jelentheti, hogy megvizsgáljuk: a keresztény dogmák mennyiben állnak összhangban a városi élet valóságával. A (2) második kognitív dimenzió a tudás: a citypastoral a mindennapok során az egyes célcsoportokhoz igazított képzési kínálatként, vagy soknyelvű és interkulturá- lisan érzékeny lelkipásztorkodásként jelenhet meg ezen a téren. A (3) vallásosság érzelmi dimenziója a tapasztalat. A szakrális terek miliőre érzékeny, konkrét érzések kiváltására alkalmas kialakítása, valamint az egyház sokirányú érzékenységet felmutató karakterisztikái jelenthetnék ezen a téren a megoldást. A (4) városi tér vallásgyakorlatát meg lehet szervezni egyénileg vagy közösségileg, nyilvánosan vagy magánúton. Ebbe a kategóriába tartoznak a különböző városi célcsoportokra szabott rendezvényformátumok, az isten- tisztelet alternatív műfajai, valamint a hagyományos szertartások helyiértékére vonatkoztatott reflexió. Az (5) utolsó dimenzió az életvezetésre vonatkozó vallási normákból és morális elképzelésekből fakad. Az erre a területre alkalmazott stratégiák felölelhetnék mindazon kérdéseket, melyek az egyháznak a városi mindennapos élet etikájára gyakorolt befolyását vizsgálják, és kifejezésre juthatnak a közéleti döntésekben s a társadalmi alkuvitákban. A kontingencia-tapasztalások feldolgozásának kettős jelentősége van az egyház számára: egyfelől olyan értelemkonstrukciókat kínál fel az embereknek, amelyek által értelmesként és szellemileg be foghatóként képesek meg15 Ld. Tiefensee, E., Religiöse Indifferenz als Herausforderung und Chance. Zur konfessionellen Situation in den neuen Bundesländern Deutschlands, in Teológia IMoralnosc 1 (2013), 87-102.
