Communio, 2016 (24. évfolyam, 1-4. szám)
2016 / 1-2. szám - Az irgalmasság - Ulrich, Ferdinand - Szalay Mátyás (ford.): Isten a mi Atyánk
106 Ferdinand Ulrich 3. Az Atya rejtett fensége Tehát nem az Atya halála teszi szabaddá a fiúkat, hanem engedelmességük az Atya egyszülött Fiának szegénységében; ez a mi abszolút szabadságunk. Nem egyszerűen az Atya visszahúzódása (Isten „hiánya”) az, ami teret enged a nemzetinek, hogy kifejlődjék, hanem e kifejlésben az Atyának rejtetten, és titkosan megjelenő szegény jelenvalósága az éltető eleme a Fiú megdicsőülésének és a mi hatalmunknak Benne. Világosan meg kell itt különböztetnünk egymástól két dolgot: a) Az Atya távollétét abban az értelemben, hogy „visszahúzódik”, mintha kívül kellene maradnia ahhoz, hogy a másik létezhessen. Ez az Atya tehetetlensége volna, mivel jelenlétével elnyomná a Fiút, az igazság erőtlensége volna, amit el kellene rejteni ahhoz, hogy valami más manifesztálódhasson. b) Az elrejtettség, mint a jelenlét formája, mint a kiüresített gazdagság formája, mint szegénység. Az atyai csönd, mint tevékenység, mint kinyilatkoztatás, mint tiszta elrejtőzés, ami teret ad a létezésre, ami „enged” és szabadon hagyja a másiknak azt a helyet, amelyben létezhet.5 Amikor ma azon sajnálkozunk, hogy az atya megfosztatott a hatalmától, nem feledkezhetünk meg arról a lehetőségről, amit ez megnyit az apák számára - a pozitívum, amelyet elrejt a negativitás: a szolgálatban megmutatkozó uraság: a jelenben. A tálentumokról szóló példabeszéd arról tudósít, hogy az Úr minden javát a szolgáknak adta, mindent szétosztott közöttük és idegenbe ment. Elrejtőzik, és az atyai szegénysége által megteremti annak a lehetőségét, hogy befektessék, amit kaptak, elrejtőzésével szabadon hagy a kezdeményezésre, és reméli, hogy szándéka, az atyai örökség átengedése, meghozza a gyümölcsét. Az evangélium következő fejezetében található az ítélet jelenete: „Bizony, mondom nektek: amit e legkisebb testvéreim közül eggyel is tettetek, velem tettétek!” Az elrejtőzése, eltávozása az idegenbe ugyanakkor az Atya feltétlen jelenléte is volt a (Fiának) teljesen átadott örökség által. Ez teljességgel kizárja egy önmagába szerelmes embertársiasság [Mit-Menschlich- keit] lehetőségét; Isten maga is jelenlétszerűen kockára teszi önmagát, mint Úr. Fensége nem oldódik fel az emberi én-te-mi-ben, hanem ez az emberi 5 Ez a héber barah (teremteni) jelentése is. Teremteni: egy jelenvaló rejtettség és így-lenni-ha- gyás: létrehozni a teremtő szegénység által, szolgálva nemzeni és tanúskodni.
