Communio, 2015 (23. évfolyam, 1-4. szám)
2015 / 3-4. szám - A szegénység - Coulange, Pierre - Palágyi Jolán (ford.) - Palágyi Tivadar (ford.): Istené a kiváltság, hogy meglássa a szegényeket
Istené a kiváltság, hogy meglássa a szegényeket 9 igyekeznek az igazságszolgáltatást a saját céljaik elérése érdekében befolyásolni. Ez pedig a legelesettebbek megóvásának kötelezettségét rója a királyra.19 A harmadik pont specifikusan Izraelre vonatkozik, istent úgy ismeri el, mint saját népének királyát. így különösen a legszerencsétlenebbek irányába gyakorolja a fenti igazságszolgáltatási funkciót. Dupont itt különösen a Második Törvénykönyvre (10,17-18) támaszkodik: „Mert az Úr, a ti Istenetek az Istenek Istene és az Urak Ura, a nagy, a hatalmas és a félelmetes Isten, aki nem részrehajló, s akit nem lehet ajándékkal megvesztegetni, aki igazságot szolgáltat az árvának és az özvegynek, szereti az idegent, kenyeret és ruhát ad neki.” Dupont elmélete helytálló és gondolatébresztő, mivel kapcsolódási pontokat talál az Ó- és Új testamentum között. Dupont szerint a szegények boldogsága, ahogyan az Máté és Lukács evangéliumában szerepel, megerősíti és összefoglalja Istennek a szegények iránti megkülönböztetett szeretetét. Az örömre való felszólítás Isten országának tényleges eljövetele révén válik érthetővé: uralkodása révén Isten a szegények iránti igazságosságát és szeretetét kívánja látványosan kinyilvánítani.20 Ugyanakkor a fenti megközelítés hagy valami kívánnivalót maga után: az említett három pontot óvatosan kell kezelni. Először is a királysággal kapcsolatos ideológia messze nem egységes.21 Ismeretes, hogy a királyzsoltárok22 kérdése mennyire felkeltette a szövegmagyarázók figyelmét, és további problémákat is felvet. Különálló műfajnak kell-e tekinteni ezeket a zsoltárokat, melyeknek „eredeti élethelyzete” (Sitz im Leben) a keletkezésükkor az Úr királyként történő beiktatásával kapcsolatos vallási szertartás lehetett? Vagy a himnusz műfajba23 sorolandóak, amennyiben egyszerűen Isten dicsőségének dicséretét zengik?24 Tudjuk, hogy a Zsoltárok könyvében az Istennek tulajdonított királyi cím gyakran kapcsolódik egyéb témákhoz, 19 LásdJ. Dupont, Les beatitudes, T. II. p. 88 és „Les pauvres et la pauvreté...”, p. 51.” 20 LásdJ. Dupont, „Les pauvres et la pauvreté...”, p. 52. 21 Lásd a Dictionnaire Encyclopédique de la Bible „Roi” szócikkét, Brepols, p. 1125. 22 Számos szerző ért egyet abban, hogy a 47., 93., 96., 97., 98. és 99. zsoltárt külön csoportba kell sorolni, a király- vagy beiktatási zsoltárokéba, más néven a JHVH királyságáról szóló zsoltárok kategóriájába. A fenti szerzők közül említsük meg a következőket: H. Gunkel, Einleitung in die Psalmen, p. 94 et seq.; S. Mowinckel, Psalmenstudien, T.II (Oslo 1922), p. 3 et seq. 23 Mindenestre jogosnak tűnik a dicsérőhimnuszok struktúráját és tartalmát felmutató 47. 96. és 98. zsoltár megkülönböztetése a 93., 97. és 99. zsoltártól, melyek ayhwh mdlak formulával kezdődnek, és nem a dicséretre való felszólítással. A műfaji különbség egy eltérő keletkezési élethelyzetre vezethető vissza. 24 Lásd E. Lipinski, La royauté de Yahwé dans la poésie et le culte de Landen Israel (Bruxelles, 1965), p. 9 et seq.
