Communio, 2015 (23. évfolyam, 1-4. szám)
2015 / 3-4. szám - A szegénység - Előszó
Előszó A szegénység, mint az emberiség történelmét végig kísérő jelenség, szám- . tálán szinten jelentkezik és az érintettek lehetőségeik szerint igyekeznek ellene küzdeni. A küzdelem akkor lehet eredményes, ha azt elmélyült szellemi reflexió kíséri. A Communio nemzetközi teológiai és kulturális folyóiratjelen száma erre tesz kísérletet. A szerzetesrendek hármas fogadalma közül harmadik a szegénységre vonatkozik, amely az evilági társadalom egyik rendező elvének, a vagyoni viszonyok együttesének ellentmond és már itt, a szerzetesi közösségen belül megvalósítja az anyagi javaktól való viszonylagos függetlenséget. A szegénység a szó legszorosabb értelmében az élet fenntartásához szükséges javakban (élelem, víz, ruházat, lakhely) hiányt szenvedő ember, kisebb-nagyobb közösség állapota. A szerzetesi szegénység egyrészt jelenti a tulajdonjogról való lemondást, másrészt az élet fenntartásához szükséges javak takarékos, nem pazarló használatát. A szegénység eszméje és eszménye a kinyilatkoztatás során az Ószövetség idején fokozatosan bontakozott ki, majd az Újszövetségben maga Jézus Krisztus tett tanúságot mellette. Először is, a megtestesülés egy szegény, földi javakban ínséges családban történt. Nem véletlenszerűen, hanem Isten akaratából. Amikor Mária és József a negyven napos gyermek Jézust bemutatták a templomban, Lukács evangélista, az esemény megörökítője kifejezetten hangsúlyozza, hogy hálaadásul a jeruzsálemi templomban a szegények áldozatának számító galambpárt ajánlották fel. Jézus rejtett életének názáreti évei kemény fizikai munkában teltek el, nem gazdagság, hanem szegénység volt az osztályrésze. Nyilvános működése idején a vándortanítókhoz hasonlóan, egyik napról a másikra élt, anyagi biztonság nélkül. Az evangéliumot, az örömhírt legelőször a szegéneknek hirdette, bár a gazdagokhoz is volt szava. A nyolc boldogság közül az első a szegényekről szól, noha értelmezni szükséges lelki tartalmát. A lelki szegénység meghirdetésével Jézus tanítványait elhatárolta a csak anyagiakban bízó lelkűiéitől azzal a céllal, hogy maradéktalanul az ő nyomába szegődjenek, őt kövessék. A szegények
