Communio, 2015 (23. évfolyam, 1-4. szám)
2015 / 3-4. szám - A szegénység - Szuromi Szabolcs Anzelm: A fény, mint liturgikus és kateketikai eszköz a gótikus templomépítészet megjelenéséről, különös tekintettel a Chartres-i Székesegyház üvegablakaira
94 Szuromi Szabolcs Anzelm, O.Praem. hogy az üvegablak középső szakasza a megfeszített Krisztust ábrázolja, a legfelső kép pedig a templomon belüli kereszt előtti hódolatot, amely a hívő önfelajánlására - áldozatára utal, hozzákapcsolódva a Megváltó személyéhez. A Dávid királyt ábrázoló üvegablak középső kompozíciója Krisztus uralkodását mutatja be, míg a legfelső szakasz az evilági uralkodót jeleníti meg, a Biblia képével, valamint az igazságosság és a béke szimbólumával. A kép összeállításából az is egyértelműen kitűnik, hogy az uralkodó evilági hatalmát az Egyház szolgálattevőjén keresztül nyeri el. Önálló üvegablakon láthatjuk Évát, mint előképet, majd a középső képen a Boldogságos Szűz Máriát, mint új Évát, végül a felső ívben az ablak készítése időszakának ruháiban ábrázolt koldusokat, akik imádságos tisztelettel fordulnak az őket a Mennyből segítő dicsőséges Szűz Máriához. Végül, de nem utolsó sorban, fel kell hívnunk a figyelmet arra az üvegablakra is, amelynek alsó osztatában az ószövetségi - elpusztított és újjáépített - Jeruzsálemi Templom látható, és ahol áldozat-bemutató cselekmény zajlik. Ezt az előképet a középső osz- tatban újra Krisztus áldozata követi, mint beteljesülés és valódi tiszta áldozat. Majd a legfelső osztatban az Oltáriszentség bemutatása és tisztelete fejezi ki a megváltó áldozat szentmisében való jelenlétét. ÖSSZEGZÉS A gótikus székesegyházak építészeti technikája, mint láttuk, teljesen új lehetőséget biztosított a természetes fény szimbolikájának, hatásának, és mindennek a hívek katekézise eszközeként történő felhasználására. Ez nem pusztán a természetes fénnyel megvilágított liturgikus térre, azon belül az Oltáriszentségre és az oltárra irányította rá még jobban a figyelmet. Hanem ezáltal, egy olyan belső, kiegyensúlyozott - az evilágban lévő, mégis a megváltott lét túlvilági dicsőségére utaló - és a hívek lelki békéjét előmozdító „időn kívüli” tér alakult ki, amely az örök üdvösségre nevel és segít az üdvösség elérésére irányuló személyes döntésben. Ennek a teológiai - biblikus, dogmatikai - tanításának hátterét biztosította az üvegablakok tudatosan szerkesztett és kialakított szimbólum rendszere. Nemcsak a hívő keresztény ember szentségi és imádságos életét megalapozó biblikus források, ill. az Egyház ehhez kötődő teológiai tanítása került így érthető módon bemutatásra, hanem a mindennapos vallásos élet gyakorlásának elengedhetetlen volta, kiterjesztve azt az uralkodókra is. A képek és a rajtuk átható - a templom hajóit beragyogó - tiszta fény azonban mindezen túl, a megváltásra, a Boldogságos Szűz Mária általi gondoskodásra, a szentek közbenjárására
