Communio, 2015 (23. évfolyam, 1-4. szám)
2015 / 3-4. szám - A szegénység - Boulnois, Olivier - Sághy Marianne (ford.): Szent szegénység: Milyen kihívást jelent a ferences életforma a mindennapi gondolkodás számára?
42 Olivier Boulnois való gondolkodás azonban összeegyeztethető a szeretettel (caritas). Szent Tamás igazolta tehát a nem kolduló rendek régi megoldását: a javak közösen tartoznak a rendhez és nem a szerzetesek tulajdonai; elég, ha csak szerény mennyiség van belőlük. Nem kell tehát a legnagyobb szegénységre törekedni. Ráadásul illúzió is: a tökéletesség nem arányos a szegénység fokával, hiszen egy kisebb vagyonnal kapcsolatban több gonddal szembesülhetünk, nagyobb vagyonnal meg kevesebb gond lehet. Szent Tamás megoldása szintén implikálja a vallásos érzület individualizálódását, nem kevésbé, mint a ferences megoldás, csak máshogy: a tökéletesség nem egyetlen látható viselkedéshez kötött. Bonaventura ferences teológus és tartományfőnök A szegények védelme (Apologia pauperum) című művében azt válaszolta Gérard d’Abbeville-nak, hogy nem csupán tulajdon, birtoklás és haszonélvezet között kell különbséget tenni, hanem az egyszerű használatot ( simplex usus) is el kell különíteni; az első három nélkül lehet élni, de az utóbbi nélkül nem. Nem lehet tehát sosem lemondani a használatról, de ha lemondunk az első háromról, akkor eljuthatunk a legnagyobb szegénységig. A kánonjog megerősíti, hogy kezdetben „Mindenki közösen használt mindent” (canon Dilectissimis c. 12, q. 1, c.2), a használat azonban nem jelent tulajdonlást. Sőt, be kell érni a „visszafogott használattal”, vagy „szegény használattal” (usus pauper), vagyis hogy a javaknak csak egy kis részét használjuk (azért, hogy elkerüljük, hogy a használat ürügyén a hagyományos rendek helyzetébe essünk vissza, ahol a szerzetesek egyénileg szegények, közösségileg azonban gazdagok). Ez nem törvényes használat, mint a haszonélvezeti jog (ami feltételezi valamely jog átadását). Bonaventura tehát úgy tekint a szent szegénységre, mint egy nem jogi életformára. Védhető-e egy jog alól kivont életforma gondolata? XXII. János pápa a XIV. században úgy vélte, ez az elképzelés őrültség. Bonaventura azonban jogi eszközöket is felhasznál érvelésében. A ferencesek, az ún. „kisebb testvérek” (Jratres minores) szent szegénységét a jogi kiskorúság esetéhez hasonlítja: egy gyerek, egy őrült vagy egy védenc anélkül használja a javakat, hogy tulajdonjogot gyakorolna. Alapvetően nem szerezhetünk meg egy tulajdont, ha nem áll szándékunkban megszerezni. A „kisebb testvérek” kifejezetten ellentétes szándékot fogalmaznak meg. Azt fogadják meg, hogy lemondanak a tulajdonról, határozottan megtiltják maguknak, hogy tulajdonukká akarjanak tenni valamit, akármi is legyen az; csak a használatot akarhatják, a tulajdonlást nem. Ezért, még ha adnak is nekik valamit, az nem tartozhat hozzájuk. - Az akarat fogalma a szegénység legfontosabb alapjaként jelenik meg itt, mivel a tulajdon akarásáról van szó. Eltulajdonítani, kisajátítani valamit azt jelenti, hogy belehelyezzük az akara
