Communio, 2015 (23. évfolyam, 1-4. szám)

2015 / 3-4. szám - A szegénység - Boulnois, Olivier - Sághy Marianne (ford.): Szent szegénység: Milyen kihívást jelent a ferences életforma a mindennapi gondolkodás számára?

38

Olivier Boulnois

a testvérek mindenféle társadalmi osztályból is jöttek, a ferences mozgalom kivételes vonzereje éppen abban állt, hogy radikalizmusa megoldást kínált arra a lelki válságra, amelyet a kereskedőréteg gyermekei megtapasztaltak.

Krisztus követése a norma, alapvetőbb, mint a regula, melyet Ferenc végül kénytelen volt összeállítani. A szerzeteseknek nem lehetett kapcsolata a pénzzel, még közvetetten sem: „Szigorúan megtiltom minden szerzetes testvérnek, hogy bármilyen módon, saját maga vagy egy közvetítő személyen keresztül pénzt fogadjon el.”2 Ez a szigorú tiltás olyan feszültséget hordoz, mely ellentmondássá is válhat, mert megágyaz bizonyos megalkuvásoknak (a pénzhasználat tilalma és az elkerülhetetlen kiadások engedélyezése között).3 A tiltás renden belül és kívül is heves viták tárgya lesz.

A radikális szegénység hatféle problémát vet fel:

1. Jogi problémákat: hogyan lehet igazgatni egy rövid időn belül népessé váló közösség életét anélkül, hogy pénzhez folyamodnának?

2. Gazdaságit: mint gondoljunk a javakról, ha anélkül kell őket használni, hogy birtokolnánk őket?

3. Etikait: hogy tud lemondani egy szerzetes minden tulajdonáról anélkül, hogy a képmutatás bűnébe esne, vagy a saját lelki üdvét kockáztatná (hiszen mindent a Gondviseléstől várni istenkísértés)?

4. Egyháztanit: ha ez a szegénység a “legszentebb”, az nem rendíti-e meg az Egyház tekintélyét, melynek klerikusai az egyházi javadalmakból élnek?

5. Politikait: befogadhat-e egy társadalom magába olyan személyeket, akik (a maguk részéről) visszautasítanak minden hatalmat és minden tulajdonhoz való jogot?

6. Metafizikait: mi az alapja a mindenről való lemondás szabadságának?

E problémák bonyolult módon függenek össze. Három történeti korszakba csoportosítom őket:

2 Frangois d’Assise: Regula Bullata, 1223, 2 Reg4,1 (Écrits, Vies, Témoignages, Le Cerf, szerk. J. Dalarun, 2010,1, p. 264). Kiemelés tőlem.

3 „Mindenesetre a betegek szükségleteiről és a többi testvér ruházásáról csak a miniszterek vagyis custosok gondoskodjanak, a rend lelki barátainak közvetítésével, a hely, az évszak és a hidegebb vidékek szerint, ahogy megfelelőnek látják a szükségletekhez.” (Ibid. kiemeltem minden elővigyázatosságot; a „szükséglet” szó létszükségletre utal, például amikor egy testvér súlyos beteg).