Communio, 2015 (23. évfolyam, 1-4. szám)
2015 / 3-4. szám - A szegénység - Zaborow, Holger - Török Csaba (ford.): A szegénység fogalma, tipológiája és etikája - Filozófiai megközelítések
A szegénység fogalma, tipológiája és etikája 23 „Ez az össznépességnek az a hányada, melynek nettó bevétele nem éri el az átlag bevétel 60%-nak súlyozott értékét. Ezt a határértéket a szegénység veszélylimitjének vagy -küszöbének is nevezik. Az átlag bevétel képezi a vonatkoztatási pontot. Ennek következtében az van kitéve a pénzügyi szegénység veszélyének, aki egy meghatározott minimumnál nagyobb mértékben tér el negatív irányban a társadalmi átlagtól. A szegénység veszélyküszöbe az életszínvonaltól is függ. Az életszínvonal relatív emelkedésen ment át Németországban, ezért a szegénységi veszélyküszöb is magasabban helyezkedik el, mint más országokban. Például a szegénységi veszélyküszöb 2009-ben 966 eurós volt a szociál-ökonómiai Panelben (SOEP). Ez egy személy büdzséjére vonatkozik, és a súlyozási tényezőknek megfelelően növekedik, hogyha többen alkotnak egy háztartást.”4 Még ha az abszolút szegénység fogalmát nagyon pontosan meg tudjuk érteni, nem áll ugyanez a relatív szegénységre. A fentebb idézett jelentés maga is világosan utal ennek a szegénységfogalomnak a korlátáira: „A szegénység veszélyének statisztikai kiszámítása nagy részben a módszer megválasztása által befolyásolt, ezért eltérő szegénységveszélyi rátákra és szegénységi küszöbökre jutunk, az eltérő adatoknak és alkalmazott számítási módszereknek megfelelően.”5 Két további kérdéses pontja is van a relatív szegénység fogalmának: elsődlegesen a mérhető adatokra vonatkozik, mint például a háztartás bevétele. Vannak-e más olyan tényezők is, amelyek megvilágíthatják egy személy szegénységét? Illetve: vannak-e másmilyen szegénységek is, nem csak az anyagi szegénység? - Ezeket a kérdéseket nem veszik kellőképpen számításba. Másrészt pedig a relatív szegénység definíciója során a szegénység szubjektív érzete egyáltalán nem játszik szerepet. Egy jóléti társadalomban a relatív szegénység fogalma elvezethet odáig (s részben már most is erről van szó), hogy azokat nevezzük szegényeknek, akik maguk is szegénynek érzik magukat (még ha nem is szegények mások szemében). Még egy nagyon gazdag társadalomban is vannak szép számmal olyanok, akik az átlagbevétel 60%-nál 4 Ld. Der vierte Armuts- und Reichtumsbericht der Bundesregierung, 426 (http://tiny.cc/Armuts- bericht-p426). 3 Uo.
