Communio, 2014 (22. évfolyam, 1-4. szám)

2014 / 1-2. szám - Egyetem, igazság, szabadság - Szuromi Szabolcs Anzelm: A Katolikus Egyház és az egyetemi képzés: az elmúlt tíz évszázad karakterisztikumai

8

Szuromi Szabolcs Anzelm O.Praem.

mingo de Soto (í 1560), Bartolomeo de las Casas (t 1566), Domingo Banez (tl604), valamint Francisco Suárez (t 1617).20

Fransisco de Vitoria - akit a nemzetközi jog művelése egyik előfutárának tekintünk -ugyan Párizsban végzi tanulmányait és ott is kezdi meg oktatói pályafutását, de 1526-tól már a Salamanca-i Egyetem tanszékvezető professzora, ahol haláláig, 1546-ig tanít. Ez alatt születnek meg azok a teológiai, filozófiai és jogi művei, amelyek mindmáig megkerülhetetlenné teszik, akár Aquinói Szt. Tamás Summa Theologiae című művének magyarázatakor, akár a De potestate civili (1528), a De Indis (1532) és a De lure belli (1532) című műveinek köszönhetően a nemzetközi jog kifejlődésének oktatásakor.21 Hasonló módon nem hagyható ügyeimen kívül a jogtudományok modem kori művelésekor Francisco Suárez De legibus című monumentális munkája, melynek új kritikai kiadása 1972 és 2012 között látott napvilágot.22

Érdemes utalni arra az egyedülálló tudományos kutatási programra, amely Orazio Condorelli (Catania), Franck Roumy (Paris II) és Mathias Schmoeckel (Bonn) koordinálása alatt 2009 és 2012 között három terjedelmes kötetben összegezte az egyházi jogtudomány 12. századtól kibontakozó eredményeinek és intézményes eszközeinek nélkülözhetetlen és maradandó hatását a mai európai jogi kultúrára, az európai típusú jogrendszerek működésére és az azokban mindmáig alkalmazott eszközökre, bármely klasszikus jogág tekintetében.23 A katolikus egyetemek mindmáig gazdagítják ezzel a jogi kultúrával a modem jogi képzést.

20 Vö. Mantovani, M., Los comentarios a la q. 2 de la I Pars de la «Summa Theologiae». Algunas pistas, in Pena González, M. A. (coord.), De la púméra a la segunda “Escula de Salamanca” Fuentes documentales y linea de investigación, 133-151.

21 Hernández Martín, R., Francisco de Vitona: viday pensamiento internacionalista, Madrid 1995. Viejo-Ximénez, J. M., “Totus otbis, qui aliquo modo est una republica”. Francisco de Vitoria, el derecho de gentesy la expansión atlántica castellana, in Revísta de Estudios Histónco-Jurídicos XXVI (2004) 359-392. Langella, S., La transmisión manuscnta de Francisco de Vitona, in Pena González, M. A. (coord.), De la púméra a la segunda “Escula de Salamanca” Fuentes documentalesy linea de investigación, 121-131,

22 García Anoveros, J.M., Las ediciones críticas del «Corpus Hispanorum de Pace» del CSIC: con- tenido, obrasy autores, metodológia, in Pena GonzAlez, M.Ä. (coord.), De la púméra a la segunda “Escula de Salamanca” Fuentes documentales y linea de investigación, 269-288, különösen 283-287.

23 Condorelli, O. - Roumy, F. - Schmoeckel, M. (Hrsg.), Der Einfluss der Kanonistik auf die europäische Rechtskultur, I: Zivil- und Zivilprocessrecht (Norm und Struktur. Studien zum sozialen Wandel in Mittelalter und Früher Neuzeit 37/1), Köln-Weimar-Wien 2009; II: Öffentliches Recht (Norm und Struktur. Studien zum sozialen Wandel in Mittelalter und Früher Neuzeit 37/2), Köln-Weimar-Wien 2011; III: Straf- und Strafprozessrecht (Norm und Struktur. Studien zum sozialen Wandel in Mittelalter und Früher Neuzeit 37/3), Köln-Weimar-Wien 2012.