Communio, 2014 (22. évfolyam, 1-4. szám)
2014 / 1-2. szám - Egyetem, igazság, szabadság - Webster, John - Török Csaba (ford.): Sub ratione Dei - A teológia és az egyetem kapcsolatáról
52 John Webster dás büszkesége a teológiai értelemnek, megbékélteti a lelket és a lelki érzéseket, s elsajátítása ok az örömre. Ám ha egyszer el is sajátítottuk, a teológiai értelem munkája ezzel a tudásállománnyal még nem ért véget. Esetleges és elhagyható, helyes használata ugyanis a Lélek oktatására és vezetésére irányul, egészen az Istenhez utat nyitó szemlélődésig, aki minden dolgok kezdete és vége. Irt contemplatione princípium, quod Deus est, quaeritur6 A szemlélődés ösztönzi és rendezi a gyakorlatot. A teológia gyakorlati célja hármas. Először: az Istennel szembeni helyes magatartás (a vallás kifejeződéseiben, úgy a belsőleg megvalósuló odaadásban, mint a külsőleg megnyilvánuló tiszteletben) és a helyes viszony a felebaráthoz (az irgalmasság és az igazságosság cselekedeteiben). A teológiai értelem elválaszthatatlan az aszketikus és morális képzéstől, ezek nélkül csupán önbecsapás (Jak 1,22). Másodszor: az útmutatás, ugyanis a teológia a megkeresztelt testébe állítta- tik, ahol közölni kell az egyénnek juttatott adományokat, „hogy hasznára legyenek a többieknek” (lKor 12,7). Harmadszor: a tanúságtétel, ugyanis a teológia azok közé is állíttatik, akik még nem tartoznak a hívők gyülekezetéhez. Megosztja velük a teremtményiség kegyelmeit és terheit, s az irgalmasság okán kötelezve van az evangélium javainak apostoli felkínálására. ni. A teológia tehát egy jámbor értelem műve, amelynek alapját és elsődleges mozgatóját az képezi, hogy Isten szeretettel megosztja önmagáról való tudását a szentekkel, akiknek célja nem más, mint Isten látása. Mivel a teológia csak per accidentem akadémiai diszciplína, úgy tűnhet, hogy a teológia törekvései csakis egy vallási sfudia-nak felelnek meg. Egy ilyetén végkövetkeztetés elsietett. A földi és a mennyei város különválasztása talán kielégíti azt az igényt, hogy megmutassuk a jelenlegi gyakorlat tisztaságát, ennek ára azonban a türelmetlenség a történelem tökéletlen és kettős osztatú állapotával szemben. Ezen felül egy ilyen türelmetlenség elsietett módon szekula- ritásként elítéli a természetes élet eleve adott formáit, s eközben elfelejt rákérdezni: miként tudják ezek esetleg elővételezni (s nem egyszerűen csak megsemmisíteni) Isten országát? Szükség van az egyetem teológiájára, amely segít megkülönböztetni az olyan egyetemi életet, amely támogatandó a teremtményi értelem növekedése és saját (keresztény értelmezés szerinti) 6 Nagy Szent Gergely, Moralia in lob VI, 61.
