Communio, 2014 (22. évfolyam, 1-4. szám)
2014 / 1-2. szám - Egyetem, igazság, szabadság - Webster, John - Török Csaba (ford.): Sub ratione Dei - A teológia és az egyetem kapcsolatáról
John Webster Sub ratione Dei A teológia és az egyetem kapcsolatáról i. Amikor a keresztény teológia Istenről beszél, akkor szól a teológiai értelem lényegéről, az egyetemről s a teológia egyetemeken betöltött szerepéről is. A teológiáról és egyetemről alkotott elgondolása kiegészíti a keresztény hit tudását arról, hogy az élet minden teremtményi aktusának és kifejeződési formájának a megalapozó és átfogó valósága a szentháromságos Isten a maga külső műveiben. A teológia és a közösségi intellektuális erőfeszítés egy formájaként értett egyetem fáradozásainak egyaránt Isten teremtői, gondviselői, kiengesztelői és beteljesítői cselekvéseinek vonatkozásában kell értelmet nyerniük, valamint az azokat vezérlő isteni útmutatás fényében, amely által ezek a cselekedetek megvilágosodnak. Isten ezekben a cselekvéseiben értelmes közösséget hoz létre és tart fenn Ádám nemzetségével. Helyreállítja ezt a közösséget és beteljesíti, miután a teremtmények elárulták ezt a hivatásukat, és a bűn, elidegenedés, nyomorúság és tudatlanság állapotában ragadtak. A teológiának és az egyetemnek része van az emberi értelem még nem beteljesült megváltástörténetében. Ennek megfelelően a teológia egyetemen betöltött helyének meghatározásakor nem a valóság két teljesen különülő, egy szent és egy profán szférája kölcsönhatásának a meghatározásáról van szó. A kölcsönös viszony ilyetén meghatározása azt előfeltételezné, hogy az egyetem intézménye kiesik abból a területből, amelyben a maga megfelelő módján végbemegy a teológiai gondolatvezetés, és eközben elfelejti a hit értelme érvényességi körének a kiterjedését, amely sub ratione Dei minden dolgot magába foglal. A teológia egyetemen betöltött helyéről való elgondolkodáshoz ezért biblikus-teológiai bemutatásra, vagyis a teológia teológiájára és a civitas terrena kulturális aktusainak és intézményeinek a teológiájára van szükség. Ennek a két valóságnak a teológiai elemzése - a teológiai értelemről és az emberi, intellektuális egyetemi egyesülésről van szó - mindkettőt teremtményiségében érti. Egy teremtményi valóság elemzése nem csak azt jelenti, hogy leírjuk az adott do-
