Communio, 2014 (22. évfolyam, 1-4. szám)
2014 / 1-2. szám - Egyetem, igazság, szabadság - Zaborowski, Holger - Török Csaba (ford.): Az egyetem válsága - a válság egyetemessége
Az egyetem válsága - a válság egyetemessége 15 Mindez nem csoda. Az egyetem ugyanis el van kötelezve az igazságnak. Ez az irányulás védelmezi és belehelyezi a feltétlen terébe.1 Mi volna ugyanis az igazság - beleértve ebben az igazság keresését is ha alá lenne vetve bármily feltételnek? Ez az elkötelezettség azonban mindannyiszor egy végtelen, mindig nyitott és ellentmondásoktól, ellenállásoktól, kiegészítésektől és hibakiigazításoktól jellemzett történelmet eredményez: az igazságot soha nem lehet lezárt módon, egyértelműen, töredékmentesen megragadni, legalábbis nem azok által, akik az egyetem terében törekednek utána, a véges emberek által, akiknek a kontingenciája tudásukat is kontingenssé teszi. Jóllehet megannyiszor megkísérelték ennek a kontingenciának a viszonylagossá tételét, például amikor az egyetem terében nem az egyes embert, hanem magát a tudományt tették a megismerés alanyává. Ám a tudományról való oly kedvelt beszédnek (bármennyire is igazságot mondanak ki vele) soha nem szabadna elfednie, hogy a tudomány alanyai mégis csak emberek, és hogy a tudomány maga sem tud elszakadni alapvető kontingenciájától, vagyis hogy az igazság és a történetiség nem mond ellent egymásnak, hanem - túl egyrészt az igazság-relativizmus hamis antitézisén, másrészt az igazság-abszolutizmuson - kölcsönösen meghatározzák egymást. Ez nem utolsó sorban azért van így, mert az igazságra való irányulás mindannyiszor egy a szabadságban és a szabadságra való irányulás is. Az igazságnak ugyanis szüksége van a szabad elismerésre, és viszont: a szabadságnak - nem csak ott, ahol az „akadémiai” jelzővel látják el - szüksége van az igazságra mint belső értelmére. Enélkül ugyanis nem más lenne, mint merő szeszély.1 2 Hogy az egyetem eszméje nem csak ellentmondásos, hanem ellentmondásos történettel is bír, épp ezért nem lehet önmagában véve ellentmondásos állítás. Az egyetem története nem olyasmi, ami az egyetem „örök lényege” számára külsődleges dolog lenne. Épp ellenkezőleg: az egyetem csakis történeti konkrétságban lehet az, ami és aminek lennie kell. Ezért naiv elgondolás lenne ragaszkodni egy időtlen egyetem-eszméhez. Hisz hozzátartozik az egyetem eszméjéhez, hogy abban az önazonosság és a különböző1 Ehhez Id. Derrida, J., Die unbedingte Universität, Frankfurt/M. 2001. 2 Ezen a ponton emlékeztetünk az Albert-Ludwigs-Universität I. kollégiumi épületének a feliratára. A Jn 8,32-t idézi: „Az igazság szabaddá tesz benneteket”. Ehhez ld. még: Kaiser, G., Die Wahrheit wird euch frei machen. Die Freiburger Universitätsdevise - ein Glaubenswort als Provokation der Wissenschaft, in Wenzler, L. (szerk.), Welche Wahrheit braucht der Mensch? Wahrhät des Wissens, des Handelns, des Glaubens, Freiburg i.Br. 2003, 47-103. Vö. Casper, B., Wahrhät und Froheit, in uo. 105-121, valamint Lehmann, K., „Die Wahrheit wird euchfrd machen.” Predigt im Ökumenischen Festgottesdienst, in 550fahre Universität Freiburg. Redebeiträge zum Festakt und zum Ökumenischen Festgottesdienst, Freiburg i.Br. 2007, 85-93.
