Communio, 2013 (21. évfolyam, 1-4. szám)
2013 / 1-2. szám - Az Ember: homályba borult? - Chenaux, Philippe - Török József (ford.): XV. Benedek és a Nagy Háború
XV. Benedek és a Nagy Háború 87 felelte, hogy neki semmi felelőssége nincs ebben az ügyben, és el kellene kerülni a domonkos szerzetes elleni fegyelmi fellépést, „mert az csak súlyosbítaná a francia katolikusok és a Szentszék közötti félreértést, tekintettel arra, hogy a beszéd nagy sikert aratott. Az Echo de Paris, amely közölte, több mint ötvenezer példányban kelt el.”20 Mgr. Baudrillart Párizs érsekét, Amette bíborost tette felelőssé a beszéd közzétételéért: miért adta hozzá az ő imprimatur-ját - hivatalos jóváhagyását. Az érsek levelet írt Gasparri államtitkárnak, hogy megmagyarázza a Madeleine-templomban történteket: „Olyan összejövetelt engedélyeztem, amelyről azt hittem, hogy a katolikus híveket a hazafias kötelességeik teljesítésére fogja ösztönözni.” Sertillanges atya beszéde „nem a pápa béketervét akarta bírálni”, hanem válaszolni szándékozott azokra a kísérletekre, amelyek visszaélve a Szentatya szavaival és ellentétben az ő szándékával, a közvéleményt akarják félretájékoztatni olyan béke érdekében, ami törékeny és végzetszerű lenne.”21 Ami magát Sertillanges atyát illeti, nyilvánosan megkövette a Szentatyát, miközben védte magát attól a látszattól, hogy ő a pápát támadta volna: „Ellenkezőleg - bár kétséget kizáróan nem sikerült azt akartam bizonyítani, hogy a pápának igaza volt, amikor a Béke Fejedelmének megjelenítőjeként betöltötte szerepét; de talán mi, mint franciák a magunk feladatát teljesítjük, amikor nemzetünk vezetőivel összhangban a háború folytatása mellett döntünk addig, amíg a véres földbe vetett mag meg nem hozza biztonságos termését.”22 A beszédet többé nem árusították, de a szerzetes ellen, legalábbis ekkor, nem folyt fegyelmi eljárás.23 Gasparri bíboros emlékeztetett arra, hogy a szószék nem lehet politikai szónoklat színhelye és a szerzetest a Szentatya iránti tiszteletre figyelmeztette, ugyanakkor elismerte, hogy a jelen helyzetben24 helytelen lenne büntetést kiróni. A Sertillanges-ügy jól megvilágítja az európai és francia katolikus körökben az I. világháború alatt uralkodó nacionalista érzelem erejét és megmutatja a pápaság szinte kilátástalan küzdelmét, amellyel a konfliktus során az Egyház egységéért igyekezett mindent megtenni. Jóllehet, számos részről szerették volna a pápa újbóli közbejöttét, XV. Benedek a háború utolsó évében minden béke-kezdeményezéstől távol tartotta magát. Majd annak befejezése után a katolikusokat állandóan figyelmez20 Levél Gasparri államtitkárhoz, 1917. dec. 26. Les Carnets du Cardinal Alfred Baudrillart (l’aout 1914-31 décembre 1918), Paris, 1994, p. 712. 21 Levél Gasparri bíboroshoz, 1917. dec. 30. ibid.. 22 Levél Gasparri bíboroshoz, 1917. dec. 30. ibid.. 23 1922-ben elöljárói óhajára távozott az Institut Catholique-ról, és Hollandiában élt. 24 Levél Amette bíboroshoz, 1918. jan. 6.
