Communio, 2013 (21. évfolyam, 1-4. szám)
2013 / 1-2. szám - Az Ember: homályba borult? - Chenaux, Philippe - Török József (ford.): XV. Benedek és a Nagy Háború
XV. Benedek és a Nagy Háború 81 dalomra kirótt igazságos büntetésnek tartották és annak célja - szerintük hogy a társadalom az Egyház tekintélyének gyámkodása mellett visszataláljon a béke és az egyetértés útjára. A nemzetközi konfliktusok „providencialista” olvasata, amely a nemzetek közötti „rend” helyreállításának szükségességét hangsúlyozta, természetesen a pápa tekintélyének alávetetten, erősen befolyásolta a katolikus közgondolkodást és közbeszédet az első világháború folyamán.2 A SZENTSZÉK A HÁBORÚ KEZDETÉN Az első világháború kitörése (1914. július 28.) bő egy hónap eltéréssel ugyan, de egybeesett az új pápa székfoglalásával. Giacomo Della Chiesa bíboros (aki XV. Benedek néven vonult be a történelembe) megválasztása 1914. szeptember 3-án jelezte a XIII. Leó pápa által képviselt „nemzetközi politikához” való visszatérést.3 Mariano Rampolla bíboros munkatársaként - spanyolországi nunciussága alatt titkára az 1880-as évek elejétől, majd leghűségesebb, közvetlen munkatársainak egyike az államtitkárságon, előbb mint minutante, majd substituto - Giacomo Della Chiesa részt vett a XIII. Leó pápasága alatt folytatott nemzetközi politikában. Az egész világméretű konfliktus alatt arra törekedett, hogy véget érjen ez a „szörnyű mészárlás”, ami „megbecsteleníti Európát” (A Hadviselő felekhez írt apostoli levél, 1915. július 28.), egy nagyszabású diplomáciai kezdeményezés révén. Ez hamar összeütközött a Gasparri bíboros által képviselt Realpolitik érdekeivel. Őt a pápa Domenico Ferrata bíboros váratlan halála következtében 1914 október hónap folyamán tette meg államtitkárrá. Gasparri a Realpolitik rendíthetetlen munkálója volt. A függetlenség stratégiája, amely elődje egész pápaságát végigkísérte és az Egyház jogait szerte mindenütt elismertette, a vatikáni diplomácia új vezetője szerint egyenesen vezetett a Szentszék és a pápa részrehajlás-mentességének ünnepélyes kinyilvánításához. A pártatlanság választása, amely kötelező volt a Szentszék nemzetközisége miatt, magában foglalta a politikai közvetítést a békéhez való visszatérés érdekében. Nélkülözhetet2 Lásd D. Menozzi, Chiesa, pace e guerra nel Novecento. Verso una delegittimazione religiosa dei conflitti, Bologna, 2008, pp. 15 sv. 3 Lásd Benedetto XV, i cattolici e la prima guerra mondiale, Atti del Convegno di studio tenu- to a Sploleto nel 1962, sous la dir. G. Rossini, Rome, 1963; Benedetto XV e la pace - 1918,sous la dir. de G. Rumi, Brescia 1990. Tézisek: F. Latour, La papauté et les problémes de la paix pendant la Premiere Guerre mondiale (Paris, 1996), és N. Renoton-Beine, La Colombe et les tran- chées. Benoit XV et les tentatives de paix durant la Grande Guerre, Paris, 2004.
