Communio, 2013 (21. évfolyam, 1-4. szám)
2013 / 3-4. szám - Az Egyház szentsége - Kasper, Walter - Török Csaba (ford.): Kempis Tamás Krisztus követése című művének ökumenikus jelentősége
44 Walter Kasper tett jámborságra törekedett Krisztus követésében. A jeruzsálemi ősközösség mintájára e mozgalom követői kis közösségekben testvérekként közös életet éltek. Fejük befedése miatt „tökfödős uraknak” ( Kugelherren, Kappenherren) is nevezték őket. Luther már 14 éves korában Magdeburgban megismerkedett a devotio modema-val a közös életet élő testvéreknél. Ugyan nem náluk járt iskolába, de a konviktusukban lakott, vagyis kosztot és kvártélyt ott kapott, ahogy lelkivezetést is.12 Hogy szert tegyen a megélhetésére, koldulva és énekelve kellett végigjárnia az Elba-parti várost. A devotio moderna írásait azonban csak később ismerte meg alaposabban Luther. A Római levélhez írt kommentárjában (1515/1516) megnevezi az alapítót, Gerhard Grootét (mindazonáltal összekeveri őt a zutpheni Geralt Zerboldttal), és azt mondja, senki másnál nem találta meg az ősbűn oly világos meghatározását, mint nála (WA 56,313). Luther tehát ismerte a mozgalmat. Hogy nagyra is tartotta, az Luther egy későbbi véleményéből derül ki. Amikor Herford 1530-1532- ben lutheránus lett, és meg akarták szüntetni a testvérek házát is, akárcsak a többi kolostort, saját személyes állásfoglalásával síkra szállt a ház megtartása mellett: „Hogyha minden kolostorral úgy állna a dolog [mint a testvérek házával], akkor az Egyház már ebben az életben túlontúl szent lenne”. A testvérek házainak jámborsági- és életstílusa szimpatikus volt Luther számára. Azonban Kempis Tamás Krisztus követésé-1 egyáltalán nem olvasta, vagy legalábbis soha nem idézi. A testvérek házaiban komoly viták robbantak ki Luther kapcsán. Luther ügye megosztotta őket. Egyes házak átléptek a reformációba (így pl. Magdeburg), mások ellenben (mint pl. Zwolle) ellenálltak annak. Egyes házakban saját börtönt rendeztek be az átlépők számára. Egy esetben különösen is durva vitára került sor. Botrányt okozott, amikor a testvérek házai Württem- bergben is elterjedtek. Eberhard gróf elsődlegesen Urachban és a Tübingen melletti Einsiedel im Schönbuchban telepítette le őket. Az első einsiedeli prépost Gabriel Biel (f 1495) volt, aki az 1477-ben újraalapított Tübingeni Egyetemen a via moderna tanszékét birtokolta, s kétszer rektora is volt az egyetemnek.13 Vele sehogy sem tudott zöld ágra vergődni Luther. Gabriel Biel ugyanis felállította a tézist, miszerint az ember természetes erőiből is képes Istent minden másnál jobban szeretni. Ezt Luther közismert Római levél-kommentárjában (1515/1516) kész őrültségnek nevezte, s így botrán12 Luther és a Devotio moderna kapcsolatáról Id. Mokrosch, R., Devotio moderna, 613-616; Köpf, U., art. Thomas von Kempen, in TRE 33 (2002), 481k. 13 Vő. Obermann, H. A., Werden und Wertung der Reformation, Tübingen 19792, 56-71.
