Communio, 2013 (21. évfolyam, 1-4. szám)

2013 / 3-4. szám - Az Egyház szentsége - Schlögel, Herbert - Török Csaba (ford.): Az Egyház szentsége és bűnössége - Morálteológiai vázlatok

Az Egyház szentsége és bűnössége

13

ra megjelentették, a házasság és család kapcsán hozott határozatában megnevezte az indokokat az újraházasodott elváltak szentségekhez való járulása mellett és ellen, valamint megkérte a pápát arra, hogy „lelkipásztori szempontból megnyugtató megoldást” találjon e nehézségre.22 A vita azóta sem ült el (nemzetközi szinten sem),23 s az elmúlt években új erőre kapott.24 Az Egyház Isten irgalmasságából élő szentségéről való tanúságtétel szenved akkor, amikor a keresztények egy csoportja számára nem adatik meg, s „nem adathat meg” a megbocsátás lehetősége,25 ahogyan ezt egyesek megfogalmazzák, akik ezt az álláspontot támogatják. Minden e témában nyilatkozó előtt világos, hogy nem lehetséges e kérdéskörben egy minden helyzetre egyszerűen érvényes megoldás megtalálása. Walter Kasper „Irgalmasság” című könyve „Irgalmasság az egyházjogban?” címet viselő fejezetében egy sor olyan szempontot nevezett meg - anélkül, hogy ezeket explicit módon fel is vezette volna e helyen -, amelyeket az újraházasodott elváltak eltérő megítélésekor figyelembe lehetne venni. Ez áll az „oikonomia” ortodox hagyományból származó alapelvére, amely szerint az egyes eseteket Isten üdvrend- je egészének a fényében kell szemlélni. Katolikus részről áll ez az epikiára (az egyházi törvény kötelező erejének megszűnésére egy egyedi esetben), amely abból indul ki, hogy nincs olyan törvényi szabályozás, amely minden állapotot megfelelő módon tud kezelni. Aquinói Szt. Tamás a bibliai miseri- cordia-t (irgalmasságot) nevezte meg, és ebből kiindulva az általános elvek egyedi helyzetre való alkalmazását az okosság erényének a feladataként jellemezte.26 Bizonyos, hogy a lelkiismeret jelentősége e téren központi fontossággal bír.

Az Egyház szentsége, amelyet Isten ajándékoz neki, igen szorosan összefügg a bűnösséggel. Isten Jézus Krisztusban végbevitt megváltói cselekvése

22 Beschluß: Ehe und Familie, in Gemeinsame Synode der Bistümer der Bundesrepublik Deutschland. Offizielle Gesamtausgabe (mit einem Vorwort von Karl Kardinal Lehmann zur Neuausgabe), Freiburg i.Br. 2012, 452.

23 Gemeinsames Hirtenschreiben der Bischöfe der Oberrhänischer Kirchenprovinz zur Pastoral mit Geschiedenen und Wiederverheirateten Geschiedenen (1993), angolul: Saier, O.-Lehmann, K.-Kas- per, W., Pastoral Ministry: The Divorced and Remarried, in Curran, Ch. E.-Hanlon Rubio, J., Marriage. Readings in Moral Theology No. 15, Mahwah (NJ) 2009, 380-396.

24 Vö. Schockenhoff, E., Chancen zur Versöhnung? Die Kirche und die wiederverheirateten Geschiedenen, Freiburg i.Br. 2011; Woelki, R., »Kirche der Sünder«, interjú in Die Zeit (2012. július 8).

23 Müller, G. L., Zeugnis für die Macht der Gnade. Barmherzigkeit dispensiert nicht von den Geboten: Zur Unauflöslichkät der Ehe und der Debatte um die zivil Wiederverheirateten und die Sakramente, in Die Tagespost (2013. június 15.), 6-8.

26 Vő. Kasper, W., Barmherzigkeit. Grundbegriff des Evangeliums - Schlüssel christlichen Lebens, Freiburg i.Br. 20 1 33, 171-177.