Communio, 2012 (20. évfolyam, 1-4. szám)
2012 / 1-2. szám - A család - Maschio, Giorgio - Török József (ford.): Férfi, nő és házasság Szent Ambrus gondolatvilágában
Férfi, nő és házasság Szent Ambrus gondolatvilágában 51 laltatik az asszonynak Istenhez fűződő kapcsolata, amely abszolút módon szükséges és azonos a férfi Isten-kapcsolatával, valamint ennek megéléséhez az eszközök. Ez utóbbiak: Isten szavának olvasása, az ehhez szükséges intellektuális képzés és az ebből fakadó felelősség. Másodsorban, a nő nincs korlátozva a házasság és a gyermekszülés szférájára. Az elsővel szemben választhat egy másik életmódot, ha erre hivatása van; sőt magában a házasság keretei között is élhet önmegtartóztatásban a férjével. Ez utóbbi eset ritka marad,15 de mégis óriási a hordereje. Meg kell jegyeznünk a római jog védelmében, hogy alapvető igazságot jelentett ki, amikor a házasság meghatározójának a házastársak szabad, kölcsönös megegyezését tette meg és nem a copula16 adta az alapot. A nemzés ezután következik és nem jelenti a házasság meghatározó elemét. Az Egyház számára is a nemzés inkább legfőbb vagy fontos célként jelentkezik és nem a házasságot meghatározó tényezőként. AMIT ISTEN EGYESÍT, AZT SZÉT NEM VÁLASZTANI Ambrus a Lukács evangéliumához írt magyarázatában foglalkozik az asszony elbocsátásának kérdésével, ami korában a válást jelentette.17 Jóllehet, azt a törvények - Mózesé és a birodalomé - megengedték, Krisztus olyan természettörvényre hivatkozott, ami minden emberi törvényt megelőz, és kijelentette, hogy a kezdetben nem így volt (ti. nem volt válás): „Aki elbocsátja feleségét, és mást vesz el, házasságot tör” (Lk 16,18). A püspök a keresztények közötti házasságra gondol, amelyekben a hit összhangja a felek között a házastársi hűség védelmezője. Elválni ugyanaz, mint többé nem ismerni el Istent a házasság eredeténél. A feleség elbocsátása esetében is jelen van a házasságtörés lehetősége, olyan mértékben, amilyen mértékben az érintett fél kitett a kísértéseknek. A püspök gondol a férjük által megunt és otthagyott fiatal feleségekre, meg az idősebb, magára hagyott hitvesekre, „miután fiatalsága virágát leszedted.”18 „Te, aki elküldöd hitvestársad, mintha jogod lenne rá anélkül, hogy bűnösnek éreznéd magad; ellenkezőleg, ügy véled, megengedett, mert az emberi törvény nem tiltja. Tiszteld Istent te, aki tiszteled az emberi törvényeket. Isten törvényére ügyelj, amelynek azok is engedelmeskednek, akik az 15 Lásd: Nolai Szent Paulinust. 16 Ulpianus: Non enim coitus matrimonium facit, séd maritalis affectio (Dig. 24,1,32,13). 17 Lukács evangéliumának magyarázata, VIII,2-8. 18 Uo., VIII,4.
