Communio, 2012 (20. évfolyam, 1-4. szám)

2012 / 1-2. szám - A család - Scola, Angelo - Török Csaba (ford.): A házasság misztériuma: a szisztematikus teológia távlata?

A házasság misztériuma: a szisztematikus teológia távlata? 27 úgy mutatkozik meg, mint azon sajátos modalitás eredeti helye, amely által a transzcendens igazság közli magát az emberi szabadsággal. Mindannyiunk nemi különbözőségben való létének középpontjában adja át az igazság a maga ígéretét egy (szimbolikusan) magától értetődő módon a szabad aktus számára. A nemi különbözőség konkrétan egy oly kivételes szimbólumot je­lenít meg, amely által a transzcendens Abszolútum (az alap), amikor átadja magát az emberi szabadságnak, döntésre hívja fel azt. Ennek az alapvető ta­pasztalatnak a döntő fontosságú szintjén nyer megerősítést az a dinamika, amely a szabad cselekvést alkotja. Az emberi szabadság minden aktusa mindannyiszor szükségszerű és nem vezethető vissza önmagára: ahhoz, hogy beteljesüljön, ki kell lépnie önmagából. Szükségszerűen érinti ez az ént, de ugyanígy szükségszerűen visszautal a transzcendens Abszolútum ajándé­kozására, amely lehetővé teszi a szabadság cselekvővé válását.53 * 55 Egyébiránt ezért határozzuk meg ügy a szabad cselekvést, mint ami lényege szerint ta­núskodást jelent.56 Bár nem a szabad cselekvésnek a gyümölcse, az igazság mégis ezen keresztül akarta odaajándékozni magát, oly módon, hogy min­den szabad cselekedet olyan helyet képezzen az ember számára, ahol önnön létének transzcendens alapja közli magát vele. A szabad cselekedet tanúság- tételében az alap felhívja az embert, hogy vállalja fel a maga részét a döntés­ben, ezáltal a tanüságtételre indítva őt. A transzcendencia, a szabadság és a tanüságtétel eme összetalálkozása, amely konkrét módon a szabad cselekedetben valósul meg, lehetővé teszi számunkra, hogy kijelentsük: a házasság misztériumának nyelvezete nem le­het más, mint a házasság tanúságtétele. 12. A VÁGY DINAMIKÁJA Miben is áll gyakorlatilag a házasság tanúságtétele? A nemi különbözőség egyesülésre ösztönzi az emberi lényt, hogy ezáltal utódot nemzzen. Mindig is ezt az irányulást tekintették felelősnek az emberi szívben lakozó boldog­ságvágyért.57 Az elsődleges viszonyok (anyaság, apaság, jegyesség, fivérség, nővérség...) bőséges bizonyítékot szolgáltatnak erre: ezen formák fedik az 53 Ld. Scola, A., Qualefondamento?Note introduttive, in Communio 43 (2001/6), 23. 56 Ld. uo. 14-28. Ennek kapcsán Id. Martinelli, P., La testimoníanza. Veritä di Dió e libetá dell’uomo, Paoline, Milano 2002, bő bibliográfiával. 37 Zuanazzi, G., Térni e simboli ddl’eros, Cittá Nuova, Roma 1991, 86-97; Melina, L., Ámoré, desiderio e azíone, in Cristo e il dinamismo dell’agire, PUL-Mursia, Roma 2001, 19-35.

Next

/
Thumbnails
Contents