Communio, 2012 (20. évfolyam, 1-4. szám)
2012 / 1-2. szám - A család - Scola, Angelo - Török Csaba (ford.): A házasság misztériuma: a szisztematikus teológia távlata?
A házasság misztériuma: a szisztematikus teológia távlata? 21 5. A HÁZASSÁG MISZTÉRIUMA ÉS AZ ALAPOZÓ ESEMÉNY Hogyan értelmezzük tehát a nemi különbözőség távlatában a szeretetből fakadó egyesülésben fogant gyümölcsnek az időtartamban való távolságát (diasztaszisz)? Az ember drámai természete adja meg a választ. A nemi különbözőség, a szeretet és az utódnemzés eredeti - és nem másodlagos - karaktere (amennyiben ezek ugyanazt a testet juttatják kifejezésre, amely belegyökerezett a világba, s nyitott a másikra) sorsszerűén elvezet a kérdéshez: és én, én ki vagyok?31 A házasság misztériuma, amely hatalmas erővel nyilatkoztatja ki az alapvető antropológiai kérdést, megnyílik az alapozó esemény felé. Ha most eltekintünk attól a korszellemtől, amely kizár a jelenségek horizontjáról mindent, ami kinyilatkoztatott igazság, különösen is magát a krisztusi kinyilatkoztatást, egyszerűen csak annyit mondhatunk, hogy a három dimenziójú házassági misztérium a szentháromságos alapvetés ingyenes önajándékozásában leli fel igazolását. Magában Istenben találhatjuk meg ezeket az összetevőket: különbözőség, szeretet, termékenység.32 Az immanens Szentháromság, amelyben nincs se időtartam (diasztaszisz), se nemiség, ezek hiányában is jól ismeri a szeretet egyesítő és életadó dimenzióját, amely elvezeti a személyek közötti tökéletes különbözőséget a szubsztancia abszolút identitásába.33 A Szentlélek személye pontosan annak a termékeny köteléknek (nexus) a gyümölcse, amely egyesíti az Atyát és a Fiút. Az ölelés, amely nemz és egyesít, gyümölcsként van jelen a szeretet legfelsőbb (lelki) formájában.34 A házasság misztériumának ez a teljes értékű szemlélete - amely hasonló analógia módján kötődik a kereszténység többi központi misztériumához is - meghatározott feltételek mellett az általános emberi tapasztalatban tárja fel teljes jelentését. Anélkül, hogy alábecsülné az időbeli dimenziót (diasztaszisz), anélkül, hogy előítélettel élne a három összetevő közötti szétválasztással szemben (különbözőség, szeretet és utódnemzés), sokkal inkább a teremtett létmódot juttatja kifejezésre, amely elkerülhetetlenül kontingens, s amely úton van az imago Trinitatis megvalósítása felé. Maurice Blondel nyomán Balthasar kijelenti: „a Szentháromságnak ez a képmása örök módon mutatja meg a konkrét teremtett logika háromságos 31 Leopardi, G., Canto nottumo di un pastore errante dell’Asia (v. 89). 32 Ld. Scola, A., Il mistero nuziale, vol. 1,104-111; II místero nuziale, vol. 2,105-168; Schindler, D., Catholic Theology, Gender, and the Future of Western Civilization, in Heart of the World, Center of the Church, W. B. Eerdman’s-T&T Clark, Grand Rapids (MI)-Edinburgh 1996, 237-274. 33 KEK nr. 252-255. 34 Ouellet, Lo Spirito Santo sigillo dell’áüeanza coniugale, in II Matrimonio in Cristo e Matrimonio nello Spirito (szerk. Bonetti, R.), Cittä Nuova, Roma 1998, 73-96.
