Communio, 2012 (20. évfolyam, 1-4. szám)
2012 / 3-4. szám - Az Egyház katolicitása - Figura, Michael - Török Csaba (ford.): A katolicizmus tágassága Henri de Lubac első műve, a Catholicisme szerint
38 Michael Figura tékben, ahogyan megvalósítják, megújítják és megerősítik az ember egyesülését Krisztussal, ugyanezen megvalósításban megújítják és erősítik az ember egyesülését a keresztény közösséggel. A szentségnek ez a második, társadalmi nézőpontja oly szorosan kötődik az elsőhöz, hogy épp így - ha nem sokkal helyesebben - azt is mondhatnánk: a hívő épp a közösséggel való egyesülésre révén egyesül Krisztussal” (C 57). De Lubac számára minden szentség alapvetően „az Egyház szentsége”, mivel csakis az Egyházban valósítják meg a szentségek a maguk teljes hatását, a Szentlélek ajándékából való részesedést (vö. C 58). De Lubac mindazonáltal nem foglalkozik a katolikus Egyháznak mind a hét szentségével, hanem csak az úgynevezett sacramenta maiorá-val: a keresztséggel, a bűnbánattal és az Eucharisztiával. a) A keresztség első hatása a felvétel a látható Egyházba. De Lubac újra felmutatja a keresztség társadalmi összetevőjét: „Megkereszteltnek lenni annyit tesz, mint belépni az Egyházba, vagyis valami lényegileg társadalmi dologról van szó” (C 58). A keresztség révén az Egyházba való beletestesülés által (Ecclesiae incorporate) a megkeresztelt Krisztus misztikus testének válik a tagjává. A keresztség első hatása mellett szól még de Lubac a keresztség egy további hatásáról is, amelynek szintúgy társadalmi természete van: „Ha ugyanis a szentségek hatékonyságukat az Egyházból vezetik le, akkor ez a hatóerő az Egyházra való tekintettel lett rájuk bízva ... Amikor a víz megnedvesíti a homlokot, nem csak az egyén beletestesüléseinek egész sora (incorporatio- nes) játszódik le, hanem az egész Egyház »összetestesülése« (concorporatio) is egyetlen misztikus egységbe. A keresztség általi újjászületés tehát végső soron nem egy egyedülálló lelket érint” (C 59k). Szándékának megfelelően (felmutatni a katolicizmus társadalmi struktúráját) de Lubac nem mutatott rá a keresztség összes hatására. A beletestesülés mellett a keresztséghez tartozik még a közösség a halál és feltámadás Krisztus-misztériumával és a megszabadulás az ősbűntől. b) De Lubac a bűnbánatot a keresztséggel való összefüggésében szemléli. Erre utal már a hitvallás is, amely a keresztségben a bűnök megbocsátásának első szentségét látja. A bűnbocsánat szentsége a szentségi megbocsátást és az Egyházba való újrabetagozódást váltja ki. A megbocsátás és újrabetago- zódás közötti kötelék de Lubac szerint jobban kifejeződik az ókeresztény egyház bűnbánati gyakorlatában: „A nyilvános bűnbánattartás és feloldozás egész folyamata világosan megmutatta, hogy a bűnös kiengesztelődése ki-
