Communio, 2012 (20. évfolyam, 1-4. szám)

2012 / 3-4. szám - Az Egyház katolicitása - Figura, Michael - Török Csaba (ford.): A katolicizmus tágassága Henri de Lubac első műve, a Catholicisme szerint

34

Michael Figura

1054-ben és a reformáció 1517-ben, hogy csak a fontosabbakat említsük meg.

De Lubac számára az egység megtörése nem más, mint az igazság elpusztítása, mivel az, aki egyházszakadást idéz elő, azt érinti, ami az Úr számára a legdrágább: a szeretetben való egységet (vö. C 51). Ennek kapcsán az Egyház egységére alkalmazott régi képre utal: a varratlan köntösre, amelyet a katonák Jézus keresztre feszítése után nem akartak szétosztani (vö. Jn 19,23k). De Lubac számára döntő fontosságú, hogy újra megtaláljuk az Egyház egységét (C 51-55: l’unité retrouvée). Miben is áll ez? Magában hordozza a katolikus érzület teljességét, vagyis a legtágabb egyetemesség és legszorosabb egység lelkúletét. De Lubac már 1938-ban annak útját keresi, hogy újra megtaláljuk az Egyház egységét. Mindenekelőtt a katolicitás fogalmában leli fel ezt, amelyet eredetileg nem felekezeti értelemben vettek, hanem a Jézus Krisztusba és údvmúvébe vetett hit tágasságaként értettek.

e) Ennek a résznek a végén még be kell mutatnunk, miként értelmezi de Lubac a Catholicisme-ban az extra Ecclesiam nulla salus axiómát. Ez Cipiránra vezethető vissza, aki 73. levelében megmagyarázza a mauritániai püspöknek, Iubaianusnak az eretnekkeresztelési vitában képviselt álláspontját. Az lKor 13,3-ra való hivatkozással Karthágó püspöke kijelenti az eretnekke- resztelés érvénytelenségét és egy eretnek vértanúságának értéktelenségét, mivel az Egyházon kívül nincs üdvösség: „Ha tehát az eretneknek sem a nyilvános hitvallás, sem a vér által történő keresztség nem lehet elegendő az üdvösséghez, mivel az Egyházon kívül nincs üdvösség, mennyivel kevésbé fog neki használni [a keresztség], ha a rejtekhelyén vagy a rablóbarlangjában házasságtörő vízzel megnedvesítik, s a régi bűnöket nem csak nem vallja meg, hanem sokkal inkább új és nagyobb bűnöket von magára?”14

Itt nem vizsgálhatjuk meg végig Ciprián axiómájának a történetét, értelmezését és jelentőségét.15

A 7. fejezetben (Le salut par l’Église) de Lubac több kérdéssel foglalkozik, mint pl. a „nem hívők” szerepe az Egyházban, vagy az Egyházba való belépés kötelezettsége.

14 Epístula 73, XXi, 2 (CCL III C), 55. Ld. még Bévenot, M., „Salus extra ecclesiam non est” (St. Cyprian), in Fides sacramenti / sacramentum fidei. Studies in honour of Pieter Smulders (szerk. Auf der Maur, H.J. et alii), Van Corcum, Assen 1981, 97-105.

13 Ehhez Id. Congar, Y., Außerhalb der Kirche kein Heil. Wahrheit und Dimension des Heils, Driewer, Essen 1961, 107-171; Ratzinger, J., Das neue Volk Gottes. Entwürfe zur Ekklesiologie, Patmos, Düsseldorf 1969, 339-361; Figura, M., Außerhalb der Kirche kein Heil?, in ThPh 59 (1984), 560-572.