Communio, 2012 (20. évfolyam, 1-4. szám)
2012 / 3-4. szám - Az Egyház katolicitása - Figura, Michael - Török Csaba (ford.): A katolicizmus tágassága Henri de Lubac első műve, a Catholicisme szerint
A katolicizmus tágassága Henri de Lubac első műve, a Catholicisme szerint 31 annál bensőbbé kellene válnia, minél teljesebben megvalósul az embernek Istennel való természetfölötti egysége” (C 10). De Lubac végül az új ember felé fordítja tekintetét. Az új ember és az emberiség titka összefügg a Krisztus-titokkal, mivel Jézus Krisztus az új és igazi ember (vö. C 23). b) Az Egyház de Lubac szemében Catholica, lelki Izrael, Mater Ecclesia, Krisztus misztikus teste és az újra megtalált egység távlatában áll. Ezzel kapcsolatban egy vezérgondolat fut végig a második fejezeten: az Egyház „krisztusi újdonság” (C 34). Katolicitására vonatkoztatva ez azt jelenti: „Az Egyház, amely »az elterjedt és megosztott Jézus Krisztus«, beteljesíti, amennyiben ez idelent lehetséges, a lelki egyesítés bűn következtében szükséges művét, amely az emberré levéssel kezdődött, és a Kálvária hegyén folytatódott. Bizonyos szempontból az Egyház maga ez az egyesítés. Elsődlegesen ugyanis ezt jelenti a »katolikus« név, amellyel már a II. század óta illetik, s amelyet sokáig úgy latinul, mint görögül hosszú ideig tulajdonneveként alkalmaztak. Katholikosz-ként jelöltek meg a klasszikus görögben a filozófusok egy általános mondatot ... Az Egyház nem azért katolikus, mert sok követője van, és mert jelenleg az egész világon elterjedt. Már Pünkösd reggelén katolikus volt, amikor még egy kis terem be tudta fogadni a tagjait; katolikus volt akkor is, amikor az arianizmus hullámai már-már elborították, és holnap is katolikus maradna, még ha számos hitehagyás által legtöbb hívét el is vesztené. A katolicitás lényege szerint nem földrajzi vagy számtani dolog ... Az Egyház minden emberben a teljes ember felé fordul...” (C 25k). De Lubac szerint az Egyháznak mint lelki Izraelnek a forrása a pünkösdi csodában lelhető fel (vö. C 31-37). Pünkösd nem csak a jeruzsálemi ősközösség születése, hanem a katolikus, vagyis egyetemes Egyházé is. A Lumen gentium 23. pontjában ennek kapcsán azt olvassuk, hogy a részegyházak az egyetemes Egyház mintájára épülnek fel: „bennük és belőlük áll az egy és egyetlen katolikus Egyház”. Erre hivatkozik a Hittani Kongregáció 1992-es Communionis notio kezdetű dokumentuma, amikor arra utal, hogy az egyetemes Egyház nem csak összege vagy egybegyűjtése a részegyházaknak: „Nem azok közösségének az eredménye, hanem titkának megfelelően létében (on- tologice) és az időben megelőz minden részegyházat”.10 Az egyetemes Egyháznak ez a részegyházakkal szembeni létbeli és időbeli elsősége, amely de Lubac számára mindenképpen bizonyos a Catholicisme-ban, a Hittani Kongregáció dokumentumának megjelenése után számos teológiai csatározást 10 Enchiridion Vaticanum 13 (1991-1993), nr. 1787.
