Communio, 2012 (20. évfolyam, 1-4. szám)

2012 / 1-2. szám - A család - Scola, Angelo - Török Csaba (ford.): A gyermek személyének származása

A gyermek személyének származása

11

5. Új kultúra a személy származásából

Fel kell fedeznünk, milyen szép apának, anyának és gyermeknek lenni- mindenek előtt önmagunk számára, aztán mindenki számára. A Szentatya varázslatos távlatot nyitott meg előttünk, amikor azt ajánlotta, hogy tárjuk fel a személy származását a nemzés biológiájában. Olyan távlat ez, amelyben- szerintem - legalább két olyan központi gondolat van, amelyről párbeszédet kezdhetünk korunk emberével, hogy hiteles módon felépítsük a „szeretet civilizációját”.

1. Ki kell jelentenünk, hogy egy gyermek nemzése „túlmegy” a szülőkön (meghaladja őket), hiszen a foganás (szó szerinti értelemben) végső soron Isten teremtői akaratának tulajdonítható. Ez nem becsüli alá a kiindulási pontul szolgáló biológiai adottságot, amelyet a házastársi együttlét hordoz magában. Épp ellenkezőleg, ez a „meghaladás” felmagasztalja azt a sajátos természetet, amelyet a házasság misztériuma (a nemi különbözőség összetalálkozása, a szeretet mint ajándék és mint nemzés) világít meg a maga teljességében.

Ebben az értelemben az utódnemzés aktusának egyedi minősége (ami az emberi nemiség sajátos természetéhez kötődik) megmutatja, hogy minden olyan emberi utódnemzés, amely nem a házasok személyei közti testi egyesülésben (a házastársi aktusban) önmagát kifejező szeretet gyümölcse, objektíve összeférhetetlen önnön rendjével.25 Még ha ma lehetséges is, hogy egy új emberi személy reproduktív technikáknak köszönhetően, és nem az utódnemzés aktusa révén lássa meg a világot, ez nem változtat a dolgok lényegén. Sőt, óvatosságra int: az ember által létrehozott ember kiben találja meg léte biztosítékát?

2. A második pont, amely az összes keresztény nevelési módszer alapvető követelményéhez kapcsolódik, aszketikus utat jelöli ki számunkra: „egy gyermeket nem lehet másként akarni, mint ahogyan Isten akarja őt”.26

Szülőnek lenni ezért olyan feladat, amelynek drámai vonásai vannak: a birtoklás kísértése, annak kísértése, hogy ne engedjük meg a gyermek számára, hogy teljességgel másmilyen, vagyis tényleg szabad legyen, szüntelenül megsebzi az atyai és anyai szeretetet. A szülők életének legradikálisabb próbatétele az, hogy elfogadják-e a gyermekek szabadságának a kockázatát: minden szenvedéstől és rossztól meg szeretnék megkímélni a gyermeket. Ez

25 Hittani Kongregáció, Donum Vitae instrukció, II.B, 4.

26 Vö. Carlotti, P., Lafamiglia comunione di persone. Alcune considerazioni sulla Lettera alle Fa- miglie di Giovanni Paolo II, in Salesianum 56 (1994), 733.