Communio, 2012 (20. évfolyam, 1-4. szám)
2012 / 3-4. szám - Az Egyház katolicitása - Kasper, Walter - Török Csaba (ford.): A katolicitás mint krisztológiailag és penumatológiailag megalapozott egység a sokféleségben
12 Walter Kasper citásról. Napjainkban minden mértékadó evangélikus teológus alkalmazza a katolikus jelzőt az evangélikus egyház megjelölésére is. A katolikus jelző elvesztette elhatároló és elrettentő szerepét, legalábbis a komoly teológiában. Ezáltal azonban újra felmerült a katolicitás sajátosan katolikus és sajátosan evangélikus értelmezésének a kérdése. Válaszként nem elég annyit mondani, hogy a katolikusságot úgy határozhatjuk meg, mint az öntudatos katolikus „és”-t (hit és szeretet, kegyelem és cselekedet, írás és hagyomány) szemben a protestáns „csak”-kal ( solafides, sola gratia, sola scriptum)] ugyanis épp ezzel a közvélekedés szerint egészszerű katolicitás-felfogással (akaratunk ellenére) újra a felekezeti elhatárolódás és kirekesztés jutna kifejezésre. KATOLICITÁS MINT CONCRETUM UNIVERSALE Hogy továbbléphessünk, hasznos a katolicitás közös szentháromságtani és krisztológiai értelmezéséből kiindulni. Jézus Krisztusban lakik az istenség test szerint a maga teljességében (pléróma) (Kol 2,9; vö. 1,19); Jézus Krisztusban és általa akar Isten mindent (ta panta) egybefogni (Ef 1,10). Az Egyház az ő teste, teljessége (pléróma) annak, aki benne és általa betölti a min- denséget (Ef 1,23). Ennek a lényeg szerinti katolicitásnak az egyetemessé tétele és konkretizálása a Szentlélek műve, aki elvezeti az Egyházat a teljes igazságra (Jn 16,13), és aki az Apostolok Cselekedetei tanúsága szerint az összes népek és kultúrák körében végzett misszióra indítja őt. A Szentlélekben kell az Egyháznak a misszió útján utolérni és konkrét módon beváltani a neki ajándékozott katolicitást. A katolicitásnak ily módon lényegéből fakadóan eszkatologikus és történeti dinamikus karaktere van. Az Egyház a már igen és a még nem között áll. Katolicitásában úgymond megelőlegezett eseménye az eszkatologikus teljességnek, amelynek teljes konkrét megvalósulása felé még úton van.11 Növekednie kell a már neki ajándékozott krisztusi gazdagságok teljességének az ismeretében, azokat meg kell kísérelnie megvalósítani életének minden dimenziójában, s jelenvalóvá kell tennie azokat a misszió útján minden nép körében és minden kultúrában. Mindig le kell küzdenie a saját soraiban a megoszlásokat, leszűkítéseket és megkövúléseket, s teret kell nyitnia a neki ajándékozott karizmák sokfélesége előtt. 11 Pannenberg, W., Die Bedeutung der Eschatologie für das Verständnis der Apostolizität und Ka- tholizität, in Ethik und Ekklesiologie, Vandenhoeck & Ruprecht, Göttingen 1977, 219-240; Moltmann,]., Kirche in Kraft des Geistes, Kaiser, München 1975, 373-378.
