Communio, 2011 (19. évfolyam, 1-4. szám)

2011 / 1-2. szám - Az Egyház - Török Csaba: Az Egyház mint communio - A közösség-gondolat teológiai értelmezésének kritériumai

Az Egyház mint communio

93

gően, ennek következményeként értelmezhető a szubjektív hangsúlyú közösség (az osztozás révén létrejövő személy-közösség, communio fidelium).

Természetesen körültekintéssel kell eljárnunk, hisz a barokk teológia és az újskolasztika olykor túlhangsúlyozta a külsődleges, objektív elemet, s ez is veszélyt rejtett magában. Ennek kifejezője lett a socíetas perfecta gondolat túlzó hangsúlya. A nehézséget itt az okozta, hogy a korábbi, egyházjogi értelmezés a socíetas kifejezést univok módon alkalmazta úgy a profán (állam), mint a teológiai (Egyház) szférában. A második Vatikánum igyekszik analógia alapján állva alkalmazni a társaság és közösség fogalmakat.

„A communio nem csak isteni adomány, hanem emberi feladat is, nem csak intézmény, hanem azon belül élő megvalósulás is”125 így kell valóban kezelnünk a kérdést. Az Egyház Isten misztériuma, kegyelmi és emberi valósága ebben a világban. Az első hordozza a másodikat, az elsőből kiindulva tudom értelmezni a másodikat. Csak az az egyháztan tud megmaradni a teológiai pontosság keretein belül, amely számol ezzel a kettősséggel, s amely épp ezért az Egyház lényegéből (mysterium) kiindulva értelmezi annak struktúráját és funkcióját (communio').

ÉLETRAJZI ADATOK:

Tőrök Csaba 1979-ben született, katolikus pap. Lelkipásztori szolgálata mellett az Esztergomi Hittudományi Főiskola fundamentális teológia tanára.

125 Aymans, Handbuch des katholischen Kirchenrechts, 11; idézi: Finkenzeller, J., art. Kirche IV. Katholische Kirche, in TRE 18, 250.