Communio, 2011 (19. évfolyam, 1-4. szám)

2011 / 1-2. szám - Az Egyház - Török Csaba: Az Egyház mint communio - A közösség-gondolat teológiai értelmezésének kritériumai

84 Török Csaba fecta. Ennek folytán a tanítóhivatal mind erőteljesebben képviselte azt az ál­láspontot, miszerint a túlzó hangsúly a társaság elemén elfelejteti, hogy a látható és a láthatatlan Egyház együttesen szemlélendő. XIII. Leó Satis cogni- tuma így int: „Amint Krisztus, a Fő és a minta, nem egész, ha benne csakis a lát­ható emberi természetet tekintjük, (...) vagy csak a láthatatlan isteni természetet, (...) így aző misztikus teste igazi Egyház, csakis amiatt a dolog miatt, hogy látható részei természetfölötti ajándékokból veszik az erőt és az életet, és a többi dolgok­ból, ahonnan a részek saját törvénye és természete kifejlik”97. Ez mindazonáltal nem akadályozott meg olyan nagy befolyású teológusokat, mint L. Billot bí­borost abban, hogy az Egyház külsődleges struktúráiban lássa meg azokat a kivételes azonosító jegyeket, amelyek elkülönítik azt más, tisztán emberi társaságoktól.98 XII. Piusz Mystici corporis kezdetű enciklikája (1943)99 a szo­matikus egyháztani modellt vezette tovább, s utat mutatott a második Vati- kánum felé. a) A II. Vatikáni Zsinat tanítása Mint láthattuk, az egyháztan megújulása már az első Vatikánumon megkez­dődött, ám annak beteljesedése a második Vatikánum Lumen gentium kez­detű konstitúciójában érkezett el. A szöveg megszületése során nyilvánvalóvá vált, hogy az Egyház mint communio gondolata szükségszerűen előfeltételezi úgy biblikus, mint szisztematikus teológiai síkon az Egyház mint miszté­rium, mint szentség szemléletét. Ennek az is oka, hogy csakis a szakramen- talitásban, a valóság és a jel kettősségében (azaz: reálszimbólumként) ért­hetjük meg helyesen azt, mit jelent a közösségként felfogott Egyház.100 A zsinati communio-szemlélet elemzésekor nem tekinthetünk el attól, hogy kiindulási pontul Krisztust kell vennünk, akiben az Isten és az ember közötti tökéletes kommunikáció megvalósult101: Ő a kinyilatkoztatás teljes­97 DH 3301. 98 Ld. Billot, L, Tractatus de Ecclesia Christi, PUG, Roma 1903,1927’. XII. Plusz, Mystici corporis Christi, in Discorsi e Radiomessaggi di Sua Santitä Pio XII, vol. V. (Quinto anno di Pontificato, 2° marzo 1943-1° marzo 1944), Tipográfia Poliglotta Vaticana, Cittá delVaticano 1960, 267-324. 100 Vö. Le Guillou, M.-J., art. Kirche. III. Theologische Vermittlung, in Sacramentum Mundi 2, 1140. 101 S. Pié-Ninot épp ebben látja a második Vatikánum áttörését: hogy az Egyház elfordult ön­magától (egyfajta ön-központú ekkleziológia, az önmagában vett Egyház túlzó hangsúlya, ekkle- ziocentrizmus), Krisztust állította az egyháztan középpontjába (krisztocentrikus ekkleziológia), ld. Pié-Ninot, S., art. Chiesa, in Dizionario di Teológia Fondamentale (szerk. Latourelle, R. - Fisi- chella, R.), Cittadella, Assisi 1990, 149k.

Next

/
Thumbnails
Contents