Communio, 2011 (19. évfolyam, 1-4. szám)
2011 / 1-2. szám - Az Egyház - Scola, Angelo - Török József (ford.): Hinni az Egyházat
6 Angelo Scola bíboros Itt, amint azt mondtam, a pápa a hermeneutikában találja meg a II. Vatikáni Zsinat recepciójával kapcsolatos megfontolások nyitját, összehasonlítván a két ellentétes hermeneutikát. A legelső, ami szembetűnik, hogy a hermeneutikákról szólva nem hívja segítségül azt a terminológiát, ami szimmetrikus módon állítja szembe a „nem folytonosság-folytonosság”, „szakítás—folytonosság" fogalmakat, hanem egyrészt beszél a nem-folytonosság és a szakítás hermeneutikájáról, másrészt a reform hermeneu tikáj áról. Következésképpen világossá válik, hogy a pápa javaslatát nem lehet azonosítani többé-kevésbé tradicionalista színezetű „folyamatosság” hermeneutikáival. A pápa javaslata segít megérteni, hogy a „folyamatosság” nem jelentheti a II. Vatikáni Zsinat helyes olvasatát és befogadását, ha a hermeneutikai kulcs végérvényesen adott. De ennél is érdekesebb, ahogyan XVI. Benedek meghatározza a reform hermeneutikáját. „Az egyetlen Egyház-alany folyamatosságban való megújulása, amit az Úr nekünk adott; ez az alany, aki hisz és kibontakozik az időben, miközben mindig önmaga marad, Isten vándorló népének egyetlen alanya.” Ez a meghatározás három meghatározó szempontot tartalmaz a további reflexió számára:- mindenekelőtt a pápa arról szól, ki rendelkezik a folyamatossággal: az egyetlen Egyház-alany;- amit az Úr nekünk adott-ra utalással a pápa beazonosítja az alany eredetét, következésképpen létének okát, létének értelmét, megmaradását az időben, mint egy világos identitással felruházott alany;- végül meghatározza, ki ez az alany: Isten vándorló népe. Folyamatosság és megújulás nem egyetlen alternatívát alkotnak, mert az Egyházról, Isten népéről beszélünk, a háromságos közösség üdvözítő szándékából származik eredete ezen alanynak, aki még úton van végleges hazája felé. Ezek a utalások - nekem úgy tűnik - termékeny perspektívákat tárnak a következő évek teológiai munkássága számára. Ebből hármat idézek. a) Az Egyház-alany egyháztanának kidolgozása, Balthasar: Ki az Egyház? útmutatása alapján. Személy szerint meg vagyok győződve arról, hogy ez kettős egyháztani megközelítést igényel: antropológiait és szakra- mentálist.9 9 A. Scola, Chi t La Chiesa? Una chiave antropologica e sacramentale per l'ecclesíologia, BTC 130, Queriniana, Brescia, 2007.
