Communio, 2011 (19. évfolyam, 1-4. szám)
2011 / 1-2. szám - Az Egyház - Stubenrauch, Bertram - Seewald, Michael - Török Csaba (ford.): A Zsinat és az Egyház - Egy sokrétű ekkleziológia recepciójához
A Zsinat és az Egyház 47 két, megfontolásaink további menetében néhány kiválasztott felvetés alapján mutatjuk meg, miben is áll a Zsinat egyháztani többlete, és ez mennyire tűnik elő a recepció során. COMMUNIO MINT ÁLTALÁNOS FOGALOM? Ha csak egy sietős pillantást vetünk is a zsinatutáni recepciótörténetre, már akkor látjuk, micsoda előszeretet alakult ki a communio-téma iránt. Kétségtelen, hogy már magukban a zsinati szövegekben is fellelhető communio- gondolat többinél gyakoribb előfordulása, ám nem szükséges ezt minden további nélkül így elfogadnunk. Az Egyházra mint „közösségre” való hivatkozás valóban alapgondolat, vagy csak egy a sok, egyenlő jogot követelő modell közül? Mindenesetre már a bevezető fejezetben (és később is - LG 1.9) egyháztani szempontból szerephez jut a „szentség” értelmezési kategóriája, jóllehet nem kapunk sem definíciót, sem magyarázatot arra nézvést, „miként kell ezt a fogalmat az Egyházra alkalmazni”9. A szövegezésből azonban kiderül, hogy a „közösség”, a „részesedés” és az „egyesülés” gondolatai - vagyis a közösségi elemek - a zsinati atyák által hálásan üdvözölt szentségfogalomban kapcsolódnak össze. Az Egyház ugyanis eszközül kell, hogy szolgáljon „az Istennel való bensőséges egyesüléshez” és az „egész emberi nem egységéhez”10. Mit is hordoz tehát magában a communio-fogalom a LG szerint? Milyennek tűnik fel, mire irányul? Kánonjogi szempontból évekkel ezelőtt Oskar Saier végezte el a fogalmi analízis fáradságos feladatát, végkövetkeztetései mégis csak kis mértékben győzik meg a szisztematikus teológusokat; hisz ennél többet is kiolvashatunk a szövegállományból.11 Milyen módon nyer alakot a fogalom? Az ember elcsodálkozik azon, mennyire sokrétű a communio szó alkalmazási területe; ez már önmagában jelzi, hogy a zsinati atyák nem keveset vártak el tőle. Részleteiben is tudatosulnia kellett bennük ennek a reménységnek? Vagy másként, szónokian feltéve a kérdést: Nem a befogadók feladata, hogy a szövegállományból eljussanak a megfelelő következtetésekre? 9 Grillmeier, A., Kommentar zu LG, Kap. 1, in LThK KI, 157. 10 T T Uo. 11 Vö. Sailer, O., «Communio» in der Lehre des Zweiten Vatikanischen Konzils. Eine rechtsbegriffliche Untersuchung (Münchener Theologische Studien III. 32), München 1973, 138—140.
