Communio, 2011 (19. évfolyam, 1-4. szám)
2011 / 1-2. szám - Az Egyház - Henrici, Peter - Török Csaba (ford.): Az újkor filozófiai egyházmodelljei
32 Peter Henrid Ugyancsak hivatkozik a pápa egykori nép felkiáltással történő megválasztására.8 Az állam és az egyház tehát azonos Hobbes számára. Mindkettő az abszolút hatalmon alapul, amely a tagok önfenntartási hatalmának az uralkodóra való átruházásából született - egyházi szinten arról beszélhetnénk, hogy minden egyes személy átruházta a szentírás-értelmezési jogkörét az uralkodóra. Ezen átruházás révén minden egyén, még a püspökök és a teológusok is, elvesztették a jogukat arra, hogy kötelező érvénnyel magyarázzák a Szentírást. így megszületett egy totalitárius egyházalakulat. Napjainkban szinte senki sem képviseli radikális formájában Hobbes államtanát és egyházfelfogását. Mégis fellelhetjük visszhangját ott, ahol az egyházi tekintélyt mindenekelőtt hatalmi jogkörként értelmezik és fogják fel, mint egyes állami egyházjogi elképzelésekben. Ahol az állami egyházjogi képződményeket, például Svájc egyes részein az egyházközségeket és a „kantonegyházakat” valódi egyházi struktúraként kezelik, ott ezek - akár csak Hobbesnál - államegyházak az állam kegyéből. Ezek hatalma immár nem politikai, hanem financiális természetű. 2. JOHN LOCKE: ÖNKÉNTES EGYESÜLÉS A LÉLEK ÜDVE CÉLJÁBÓL Hobbes totalitárius állam- és egyházfelfogásával ellentétes álláspontot fogalmaz meg az egy nemzedékkel fiatalabb John Locke.9 Hobbes-hoz hasonlóan ő is szeretne segíteni a kora Angliájában uralkodó politikai és egyházi zűrzavaron. Átveszi azt az elgondolást, hogy az állami hatalom nem Isten kegyelméből, hanem egy társadalmi szerződésből származik, és ő is értelmi megfontolások segítségével magyarázza a Szentírást. A fellépő problémákat azonban épp ellentétes módon oldja meg, mint Hobbes. Amíg az minden hatalmat az egyetlen uralkodóra ruházott át, addig Locke épp ellenkezőleg, az állami hatalom korlátozásáért és mindennemű kényszer ellenében foglal állást. Számára nem annyira a politikai nyugtalanság jelenti a nehézséget, hanem sokkal inkább az egymásnak ellentmondó nézeteket valló keresztény csoportosulások. Locke az ezen csoportok közötti béke megteremtése 8 Hobbes, Th., Leviathan, III, 42. 9 Vö. mindenekelőtt Locke, J., A Letter Concerning Toleration (1689); német kiadás: Ein Brief über Toleranz (Philosophische Bibliothek 289), Meiner, Hamburg 1996. A kiadáshoz Irt előszavában J. Ebbinghaus részletesen taglalja Hobbes szövegeinek lehetséges hatásait Locke-ra (122- 127). Szinte lehetetlennek tűnik, hogy Locke ne ismerte volna a De Cive és a Leviathan gondolatait legalább indirekt módon. [A szöveget a német kiadás alapján idézzük - a ford, megj.].
