Communio, 2011 (19. évfolyam, 1-4. szám)
2011 / 1-2. szám - Az Egyház - Figura, Michael - Török Csaba (ford.): Fő és test, egy Krisztus - Eucharisztia és Egyház
Fő és test, egy Krisztus 25 Végezetül az enciklika a 6. fejezetben megemlíti az Eucharisztia és Mária kapcsolatát, amelynek címe: Máriának, az „eucharisztikus” asszonynak az iskolájában (ad Mariae scholam, mulieris „eucharisticae”). Az Egyház anyjaként Mária „egész életével «eucharisztikus» asszony”. A pápa rámutat arra, hogy az Evangélium első pillantásra úgy tűnik, hallgat erről. Mindazonáltal azért kezdeményezte a világosság titkai közé ötödikként az Eucharisztia befűzését, mert „amikor az Egyház példaképeként tekint Máriára, meghívást is kap arra, hogy utánozza őt e szentséges Misztériummal való szoros kapcsolatában is” (nr. 53). Az 54-58-as pontokban kerülnek felsorolásra azok az okok, amelyek arra indították a pápát, hogy Máriát „eucharisztikus” asszonyként jellemezze. A legfontosabb a következő: „Ahhoz, hogy átéljük az Eucha- risztiában Krisztus halálának az emlékezetét, arra van szükség, hogy mindig újra befogadjuk ezt az ajándékot. Azt jelenti, hogy - János példája szerint - magunkhoz fogadjuk azt, aki mindannyiszor anyaként adatik nekünk. [...] Mária minden egyes szentmisénkén jelen van az Egyházzal együtt és mint az Egyház Anyja. Miként az Egyház és az Eucharisztia elválaszthatatlan fogalompár (binomium), úgy ugyanezt kell elmondanunk Mária és az Eucharisztia fogalompárjáról (binomium) is. Ezért emlékezünk meg Máriáról már ősidőktől fogva mind a keleti, mind a nyugati egyházakban” (nr. 57). b) „Mane nobiscum, Domine” kezdetű apostoli levelében24 II. János Pál pápa egyszerre folytatja az eucharisztikus enciklika dogmatikus szándékát és az Eucharisztia éve (2004 októberétől 2005 októberéig) témáját, ám ezúttal inkább lelkipásztori szempontból. Rendszerező elve ehhez a jól ismert em- mauszi elbeszélés (Lk 24,13-35) spirituális értelmezése, ahonnan II. János Pál utolsó írásának címét is veszi. Az Eucharisztia és az Egyház kapcsolata különösen a harmadik, az Eucharisztiát a közösség epifániájaként bemutató fejezetben (nr. 19-23) kerül az előtérbe. Az egész keresztény életben, és mindenekelőtt az eucharisztikus ünneplésben tekintetünket szünet nélkül Krisztusra kell szegeznünk, hogy az em- mauszi tanítványokkal együtt felfedezhessük Őt a kenyértörésben. Egyúttal arra is felhívja a pápa a katolikusokat, hogy Máriával együtt szemléljék Jézus Krisztus arcát, aki az Eucharisztiában táplálékunkká lesz. Az Eucharisztia a fény titka, az egyházi közösség forrása és a misszió hajtóereje (nr. 11-31). 24 Latin szöveg: EV 22,1782-1819 (nr. 3037-3076).
