Communio, 2011 (19. évfolyam, 1-4. szám)

2011 / 1-2. szám - Az Egyház - Noronha Galvao, Henrique de - Török Csaba (ford.): Az Egyház misztériuma Joseph Ratzinger teológiájában

Az Egyház misztériuma Joseph Ratzinger teológiájában

13

tátják a folytonosságot Ratzinger egyháztani gondolkodásában. Ha azt, ami [...] az Egyházról mint Krisztus testéről kerül kimondásra, együtt olvassuk az Egyházról mint Isten népéről [...] és az Egyházról mint a Szentlélek templomáról szóló fejtegetésekkel [...], akkor nem csak az mutatkozik meg, hogy az Egyháznak ez a három alapvető meghatározottsága miként értelmezi kölcsönösen egymást, és miként bont ki egy következetes szenthá- romságos és szentségi szemléletű egyháztant (az Egyház mint szentségi kommunikációs közösség a Szentháromságos Istennel való közösségben), hanem az is közelebbről kibontakozik, ami a Lexikon für Theologie un Kirche második kiadásának Egyház-szócikkében már 1961-ben programadó módon kimondásra került”12 - vagyis abban a szövegben, amelyet részletesen ismertettünk.

Hasznos lehet, hogyha vizsgálódásunk tárgyává tesszük Ratzinger egy másik művét is, amely a tübingeni egyetem összes kara hallgatóinak az 1966/1967-es tanév második félévében (vagyis két évvel a Zsinat lezárása után) megtartott előadására vezethető vissza. A mű, amely 1968-ban jelent meg Einführung in das Christentum címmel, egy olyan kommentár az Apostoli Hitvalláshoz, amely annak szentháromságos struktúráján alapul.13 Ratzinger viszonylag kevés oldalt szentel a Credo harmadik fő részének: „Hiszek a Szentiélekben, hiszem a katolikus Anyaszentegyházat, a szentek közösségét, a bűnök bocsánatát, a test feltámadását és az örök életet”. Szeretné „a Hitvallás utolsó részének belső egységét” kiemelni14, és hangsúlyozza, hogy a görög ősszövegben a „Lélek”, pneuma szó névelő nélkül szerepel, ami a Szentírás nyelvén arra utal, hogy nem az Isten Szentháromságon belüli misztériumában értett Szentiélekről van közvetlenül szó, hanem a Léleknek az üdvtörténetben végzett munkálkodásáról. Ez összhangban van az Apostoli Hitvallás általános szerkezetével, amely még nem a IV. századi zsinati döntvények későbbi teológiai megfontolásaiból fakad, mint például a Nícea-Konstantiná- polyi Hitvallás. Ratzinger így összegzi ezt: „a Hitvallás harmadik része elsősorban nem az Istenségen belüli harmadik személyre, a Szentiélekre utal, hanem a Szentlélekre mint Istennek a történelemben adott ajándékára a Krisztusban hívők közösségében”13. 2 3

2 Uo. 124 [Idézve a német kiadás alapján - a ford, megj.].

13 Új kiadás: Einführung in das Christentum. Vorlesungen über das Apostolische Glaubensbekenntnis (mit einem neuen einleitenden Essay), München 2000 [magyarul: Bevezetés a keresztény hit világába, Budapest 2007].

14 Fejezeteim a Bevezetés a keresztény hit világába című műben, 293 [idézve a magyar kiadás alapján].

3 Uo. [idézve a magyar kiadás alapján].