Communio, 2011 (19. évfolyam, 1-4. szám)
2011 / 3-4. szám - Demokrácia - Reguzzoni, Giuseppe - Török Csaba (ford.): A civil vallás nacionalizmus és globalizmus között
A civil vallás nacionalizmus és globalizmus között 13 A vallás és a politika kapcsolatának újfajta felfogását az úgynevezett invesztitúra-harc kapcsán már a harmincas években felismerte Eugen Rosen- stock4, amelynek központi kérdése az volt, hogy a császárnak van-e joga kiválasztani - és beöltöztetni - a püspököket és az apátokat. Ez addig nem tűnt problematikus dolognak, amíg a pápa és a császár egy és ugyanazon szakrális rendszer szervei voltak. Amikor az egyház tiltakozott a császár invesztitúra-joga ellen, valójában azt a szakrális rendszert is ellenezte, amely annak alapját képezte. Önnön autonómiája és cselekvési szabadsága nevében kezdett eloldódni a respubli- ca Christiana lelki-szekuláris egységétől olyannyira, hogy a császár tekintélyét a politikai és a szekuláris szférára korlátozta, amelyet a lelki szféra alá rendeknek tartott. Ennek az alárendelésnek volt a kifejeződése IV. Henrik 1076-os kiközösítése VII. Gergely pápa által, miután a király megpróbálta letétetni a pápát a Worms-i zsinaton. Ennek az összecsapásnak a teológiai alapja a két kard elmélete volt, amely elválasztotta a világi hatalmat a lelkitől, s az elsőt a másodiknak rendelte alá (nyitva hagyva annak kérdését, hogy milyen természetű ez az alárendelés). A „lelki” és a „világi” környezet elkülönítését tehát joggal nevezte Harold J. Berman egy részben Eugen Rosenstock tézisére támaszkodó tanulmányában5 „gregoriánus forradalomnak”. A modern nyugati jog abban a pillanatban kezdődik, amikor az egyház kijelenti önnön politikai és jogi függetlenségét a császári politikai hatalom központjával szemben, amely ily módon valamiképpen deszakralizálódik. Ennek a pápai „forradalomnak” volt a következménye a jog két területének az elkülönítése, az egyházjog felbukkanása, de a világi jogi rendszerek (a feudális jog, a kereskedelmi jog, a városi jog stb.) kialakulása is. 2. A FELVILÁGOSODÁS-KORABELI FORDULAT A „laikus” forradalom azonban a felvilágosodással jut el az érett korra, kidolgozva a vallásról alkotott saját fogalmát, amely mintha egy megkettőzéshez vezetne a hagyományos vallás és a civil vagy társadalmi vallás között. 4 Itt elsősorban a Die europäischen Revolutionen-re hivatkozom: im., 131-206 (a „pápai forradalomnak” szentelt fejezet: Die Papstrevolution). 5 Berman, H. J., Diritto e rivoluzione. Le origini della tradizíone giuridica occidentale, il Mulino, Bologna 1998 [eredeti kiadás: Law and Revolution. The Formation of the Western Legal Tradition, Harvard UP, Cambridge (MA) 1983].
