Communio, 2010 (18. évfolyam, 1-4. szám)
2010 / 1-2. szám - Eszkatológia és gazdaság - Török Csaba: Közjó vagy közérdek?: Megfontolások a gazdasági világválság kapcsán
74 Török Csaba Egyvalamivel azonban nem számoltak: az uralkodói abszolutizmus nem csak azt jelenti, hogy egy nagyszerű, kivételesen művelt és széles látókörű monarcha könnyen és gyorsan végbeviheti az ország modernizálását, hanem magában rejti annak lehetőségét is, hogy kisstílű, műveletlen és beszűkült leszármazottak ülnek majd az örökül hagyott magasztos trónra. Az ő abszolutizmusuk (és annak személyes alkalmatlanságuk miatt bekövetkező bukása) pedig a felszínre hozza mindazon vétkeket, a valódi közjó érdekorientált lerombolásának mindazon következményeit, amelyek elvezetnek a forradalmak korszakához az Óvilágban. így végül az uralkodó kezébe helyezett államérdek fogalma maga is utópiának bizonyult, hisz pragmatizmusában mindennel számolt - csak az emberi tényezővel nem. c) Második kőnkretizálódás: „a köz érdeke” Bár az abszolút monarchiák jelentettek fényes fejezeteket is kontinensünk történetében, összességében azonban a XVIII. század végére nyilvánvalóvá vált tarthatatlanságuk. Ebből kifolyólag - a felvilágosodás szellemi kiteljesülésével együtt - a közérdek38 eloldódott az uralkodó személyétől. A közjó ebben a szövegkörnyezetben már nem más, mint a személyes és a társadalmi illetékesség különválasztása annak érdekében, hogy a köz java az egyén önzése, ösztöne, vágya okán ne szenvedjen hátrányt. A közérdek az állam érdeke, az állam azonban már nem az uralkodó személye, hanem a polgárság összessége felől értelmeződik. így tehát a „gemeine Wohl” (közös jó) és a „Wohl der Gemeine” (a közjava) összemosódott egymással.39 Ez a folyamat visszavezethető bizonyos filozófiai megfontolásokra, amelyek már generációkkal korábban felmerültek az európai szellemtörténetben. Fr. Bacon is vizsgálta a közjó természetét, s a kérdést a személyes jó és a közösségi jó kettősségéből vezette le. Ezek szerinte kibékíthetetlenek - mindkettő a saját természete szerinti jóra törekszik, márpedig az embernek mint egyednek és a közösségnek mint társadalomnak a saját természete szerint vett java nem esik feltétlenül egybe. Elképzelhető ugyan, hogy olyankor az önérdek szolgálja egyszersmind a közjót is, de ez bizony ritka eset. Végső soron a közjónak való alávettetésünk, az egyéni érdekünk háttérbe szo38 Ebben a korszakban is használják a közjó fogalmát, ám már az érdek-szerű jelentéssel társítva azt. 39 Ld. HWPh 3, col. 257.
