Communio, 2010 (18. évfolyam, 1-4. szám)

2010 / 1-2. szám - Eszkatológia és gazdaság - Török Csaba: Közjó vagy közérdek?: Megfontolások a gazdasági világválság kapcsán

68

Török Csaba

Duns Scotus - megváltoztatott teológiai pozíciója okán - nem a szubsztanciális kozmikus rendből indul ki, hanem Istennek önnön természetére vonatkozó szabad kijelentéséből. Isten önmaga iránti szükségszerű szeretete a teremtmény iránti szabad kijelentésében egy második tárgyat talál."17 Végső soron Isten akarata alapozza meg a közjót, hisz az igazságosságon fáradozni nem más, mint törekedni az Isten akaratának megtételére. Az igazságosság tulajdonképpen az Isten szeretetére irányuló parancsnak való megfelelés, ez pedig nem más, mint az emberi akaratnak az isteni akarattal való összhangba hozása.18

Akár az igazság, az értelem fogalma (Aquinói Tamás), akár az akarat, a szeretet gondolata (Duns Scotus) kerül a középpontba, a közjó végső megalapozása mindvégig változatlan marad: Isten maga az. Ezen gondolat körében mozogva mondhatja William of Oackham: „Nec mirum: bonum enim commune preferendum est bono privato’’19 - Ne csodálkozz, a közjót előnyben kell részesíteni az egyéni jóval szemben. Bellarmin Szent Róbert az így felfogott közjó fogalmát teszi meg a politikai rend alapjává20, kiemelve, hogy Isten „communissimum bonum totius universi"21 - az egész világegyetem legközösebb java.

c) Az újkor kérdései

A középkorban - mint láthattuk - a közjó fogalmát elmélyítették filozófiai- lag. Úgy jelent meg, mint cél: Aquinói Szent Tamás kifejtette, hogy a társadalmi és az egyéni döntések célja az, hogy megvalósítsák a közjót. Az újkorban azonban felmerült a kérdés: nem lehet a közjó egyben tárgy, az igazságosság tárgya is? F. Suárez e második lehetőségre reflektálva a közjót nem mint célt, hanem mint jogi kötelezettséget értelmezte - a törvény kötelez arra, hogy tárgyát, a közjót megtegyem.22 Ezzel a fogalom elkezdte elhagyni a metafizika és a teológia területét, és feltűnt a jogtudomány berkeiben. Mindazonáltal olyan szerzők, mint Domingo de Soto23 (és Cajetan bíboros) hangsúlyozták, hogy a jogi igazságosság gondolata csakis lételméleti alapokon

17 HWPh 3, col. 250.

18 Az igazság fogalmáról Johannes Duns Scotusnál (összehasonlítva azt Aquinói Szent Tamás felfogásával) Id. Stone, J., Human Law and Human Justice, Stanford University Press, Stanford (CA) 1966, 55-60.

Prológus in Breviloquium de principatu tyrannico, idézi: HWPh 3, col. 250.

20 De laicis 13.

De reg. princ. 1,14.

22 Vö. De íustitia, disp. 4 q. 2.

De iustitia et iure III., q. 2. a. 5.