Communio, 2010 (18. évfolyam, 1-4. szám)
2010 / 1-2. szám - Eszkatológia és gazdaság - Puskás Attila: Törekvések Jézus üdvözítő művének újraértelmezésére a katolikus dogmatikában
Törekvések Jézus üdvözítő müvének újraértelmezésére... 23 és újrafogalmazásának folyamata a katolikus teológiában, mely mind a mai napig tart. E tanulmány célja vázlatos áttekintést adni e folyamat okairól és fő törekvéseiről. (1) Az újraértelmezési folyamat tényezői között első helyen kell megemlítenünk, hogy az ószövetségi üdvösségfelfogással való komolyabb számvetés igénye jelentkezett a szisztematikus teológiában.2 A Jézus által meghirdetett istenuralom és az apostoli Egyház által tanúsított krisztusi megváltás megértésének előfeltétele volt az ószövetségi üdvösségtapasztalatok és üdwárako- zások elmélyült számbavétele, mely vizsgálat tárgyává tette Jahve szabadító cselekvésének és ígéreteinek történelmi és eszkatologikus, az egyén és a közösség üdvösségére vonatkozó távlatait, valamint a törvénynek, az áldozati kultusznak és a prófétai igehirdetésnek az üdvösségközvetítésben betöltött szerepét a szövetség keretében. A biblikus kutatások fényében a dogmatikai reflexió arra a következtetésre jutott, hogy a Canterbury Szent Anzelm sza- tiszfakciós modelljéhez igazodó nyugati megváltástan és a vele összefüggő ágostoni alapokon álló kegyelemértelmezés az üdvösségfelfogásban bizonyos egyoldalúságokhoz vezetett. Az üdvösség lelki, egyéni, belső és túlvilá- gi dimenzióját hangsúlyozta, háttérbe szorítva ezzel az üdvösség testi (azaz az egész embert érintő), társadalmi, és már a történelemben jelszerűen elkezdődő, megtapasztalható mozzanatát. Ugyanerre a megállapításra vezettek a keresztény üdvösségfelfogással és gyakorlattal szemben megfogalmazott filozófiai kritikákkal (Feuerbach, Marx, Nietzsche) való szembesülés és a kortárs zsidó teológiával folytatott párbeszéd.3 Mindez arra ösztönözte a keresztény teológiát, s azon belül is a katolikus dogmatikát, hogy az üdvösségközvetítés krisztusi megvalósításában és annak egyházi folytatásában egyszerre hangsúlyozza az üdvösség testi és lelki, egyéni és társadalmi, történelmi és eszkatologikus szempontját. (2) Az utóbbi évtizedek és évek keresztény/katolikus teológiája igyekszik számot vetni a felvilágosodás emancipációs programjával és gyakorlatával, s olyan szótériológiát iparkodik kidolgozni, melynek középpontjába az emberi szabadság mibenlétének és megvalósulásának a kérdését állítja. A krisztusi megváltás lényege ebben a látószögben úgy jelenik meg, mint felszaba2 Dietrich Wiederkehr, Glaube an Erlösung. Konzepte der Soteriologie vom Neuen Testament bis heute, Freiburg im Bresgau 1976, 27-34. 3 Vö. Gerhard LoHFiNK-Ludwig Weimer, Maria - nicht ohne Israel. Eine neue Sicht der Lehre von der Unbeßecten Empfängnis, Freiburg-Basel-Wien 2008, 333-365.
