Communio, 2010 (18. évfolyam, 1-4. szám)
2010 / 3-4. szám - Bíró és Üdvözítő - Haas, Alois Maria - Török Csaba (ford.): Dies irae, dies illa
30 Aíois M. Haas amikor a bűnössé vált ember bíróság elé fog állni: a dies irae átváltozott lacri- mosa dies-szí - a harag napjából a megrendültség napja lett. Vagyis történt valami a bűnössel (homo reus): a rettegéssel eltelt, megfélemlített ember érzékeny szívű bűnbánóvá változott át. Napjaink dogmatikus műveltségű és sokféle kihívással szembenézni kénytelen keresztényeként azt vethetnénk a szekvencia témavezetése ellen, hogy az üdvösséget és a menekülést egyre intenzívebben az egyénre összpontosítja, és ezt az egyént teljességgel felruházza a bűnbánati- és megtérési képességgel, amelynek intenzitása immunissá teszi őt a mindenkire vonatkozó üdvösséggel és ennek szükségszerűségével szemben. Azonban ez az ellenvetés egyáltalán nem helytálló. Igaz, hogy a szekvencia lépésről lépésre keresztülviszi az egyéni bűnös nézőpontját. Ez azonban csak egy szerep feladata, amelyet mindig az egész Ekklésziára való tekintettel kell szemlélnünk - akár a liturgiában betöltött szerepe felől, akár a közösségben éneklő egyének felől vizsgáljuk a szekvenciát. A parce Deus mindenkire érvényes. Ezáltal a nagyszerű ének nem a félelemre építő lelkipásztorkodást képviseli, hanem olyan művet képez, amely meghirdeti az embereknek az irgalommal teljes kíméletet, akiknek a vallása mégis csak hordoz szenvedélyt is magában. Fordította: Torok Csaba ÉLETRAJZI ADATOK: Alois M. Haas (szül. 1934, Zürich) germanisztikát, filozófiát és történelmet tanult Zürichben, Berlinben, Párizsban és Münchenben. 1974 és 1999 között a kezdetektől 1700-ig tartó irodalomtörténet professzora volt a Zürichi Egyetemen. A Fribourg-i Egyetemen teológiai díszdoktori címet kapott. 1989 és 2000 között a Svájci Paracelsus Társaság tiszteletbeli elnöke volt.
