Communio, 2009 (17. évfolyam, 1-4. szám)
2009 / 1-2. szám - Bevonulás Jeruzsálembe - Söding, Thomas - Szax László (ford.): A szabadság szabaddá tesz (Gal 5,1) - Pál és az autonómia kritikája
74 Thomas Söding A szabadság a görög és a római politika nagy szava, amely a részvételre való jogosultságot jelenti. Az állam, amely a szabadságot biztosítja, mivel a polgárok elkötelezettségén alapszik, az embert, mint politikai lényt szólítja meg. Alexandria, de még inkább a Római Birodalom felemelkedése azonban a politika hatalmas válságát eredményezi. A szabadság, amelyet a nemesség a császárok alatt megtapasztal, abban áll, hogy politikailag nem vállalnak semmiféle szerepet. A szenátus ugyan sok jogot megtart magának, hatalma azonban nincs. A szabadság azok privilégiuma lesz, akik megengedhetik maguknak a római polgárság jogát. Cicero volt az egyik író, aki már száz évvel Szent Pál előtt a köztársaságról írt művében élesen analizálta a kialakult krízist. a) Politikai szabadság b)Szabadság az Egyházban Pál a Korinthusiaknak írt levelében a test és a végtagok egyenlőségét magyarázza, nemcsak azért, hogy új alapokra helyezze a sokszínűség és egység viszonyát, hanem azért is, hogy egy régi politikai utópiát is a fejére állítson. A római és görög politikai teológia fontos szabálya, hogy egy szervezet csak akkor működhet jól, ha minden tagja lázadozás nélkül együttműködik. Régi vágy egy olyan szolidáris társadalom felépítése, amelyben az egyén nem szükséges, hogy saját boldogulását, érdekeit feláldozza. Pál azonban amellett van, hogy egy ilyen közösség, amelyet a szabadság és az igazságosság köt össze, nem egy birodalomban, hanem az Egyházban valósulhat meg. Az apostol ezen politikai igénye, amely éppen Róma politikai teológiájának kritikájában ölt testet, jelentkezik abban, hogy leveleit a „Tesszaloniki Egyházhoz” vagy a „Isten Korinthusi Egyházához” címzi, amelyben az egyház (=ekklesia) szó a profán görögben a városállam szavazójoggal rendelkező polgárainak összességét jelenti. Az Egyházban ezekkel a „polgárjogokkal” a hit és a keresztség által minden hívő rendelkezik, legyenek bár zsidók, görögök, rabszolgák vagy szabadok, férfiak vagy nők, civilizáltak vagy barbárok, tanultak vagy tanulatlanok. Pál sok szempontból a szabad ember előképe. Aki már Krisztusban szabad, akár a szabadságjogairól is lemondhat - mások jogának és szabadságának javára. Ez az igazi szabadság, amelyhez az Egyház helyet biztosít.