Communio, 2009 (17. évfolyam, 1-4. szám)
2009 / 1-2. szám - Bevonulás Jeruzsálembe - Minutella, Alessandro - Puskás Attila (ford.) - Csák András (lejegy.): Hans Urs von Balthasar eszkatológiájának krisztológiai-szentháromságtani alapvetése
Alessandro Minutella Hans Urs von Balthasar eszkatológiájának krisztológiai-szentháromságtani alapvetése Előadásomban mindenekelőtt szeretném felmutatni azokat a forrásokat, amelyek von Balthasar számára lehetővé tették, hogy az esztétikai teológia grammatikáját megalapozza. Ez az az esztétikai teológiai grammatika, amelyet tudományos tevékenységének az alapjánál találhatunk. Itt pusztán ösz- szefoglaló módon van lehetőségünk arra, hogy felvázoljuk a legjelentősebb hatásokat. Ezek között mindenekelőtt a német gondolkodóval, Goethével való találkozása, az ő tanulmányozása az, ami említést érdemel. Goethe az, aki a fiatal teológus számára fölkínálta a Gestalt-nak, az alaknak vagy az esztétikai formának azt a kategóriáját, amely meghatározóvá vált von Balthasar számára. Ez az esztétikai forma vagy alak magával ragad, és magába foglalja a megismerésnek és akarásnak a dimenzióját is a teológia művelésében. Ez az alak a keresztény teológiában mindig is Jézus Krisztus marad, aki a bib- iai kinyilatkoztatás teljessége, és az üdvösség középponti tartalma. Jézus Krisztus alkotja azt az esztétikai formát, alakot, amely minden hiteles teológiai tudásnak a formai kifejeződése, és értelmező alapja. Goethe után aztán meg kell említenünk Karl Barth-nak, a református teológusnak és kedves barátnak, főként pedig az ő Krisztus-központú teológiájának a hatását. O az, aki von Balthasarnak megmutatja a Jézus Krisztusra vonatkozó teológia formális megközelítésének a gazdagságát, ami az ismeretelméleti reflexió megalapozó tartalma. Minden hiteles teológia lényegében nem más, mint a lángoló középpontból eredő szikra, abból a lángoló középpontból, ami az egyházatyák Krisztus-középpontúsága, különösen is Órigenészé és Hitvalló Maximoszé, akiknek von Balthasar minden várakozáson felül lekötelezettje marad. A harmadik nagyon gyümölcsöző hatás a német jezsuitával, Erich Pryzwarával való találkozás, aki az analógia entis patrisztikus tana segítségével értelmezi a világ létét, mint a Szentháromság képét. Ez az Erich Pryzwarával való találkozás tette lehetővé von Balthasar számára, hogy az erőteljesen Krisztus-központú tartalmat összefüggésbe hozza
