Communio, 2009 (17. évfolyam, 1-4. szám)

2009 / 1-2. szám - Bevonulás Jeruzsálembe - Poniatowska, Monika - Török József (ford.): A szamár mint szimbólum a vallásban és a kultúrában

42

Monika Poniatowska

lal kapcsolatban állhatott vagy rájuk utalhatott: Péter a zsidókat igyekezett megtéríteni, Pál a pogányokat.

Más értelmezés szerint a Máté-féle változat az emberre vonatkozik. A ciszterci szerzetes, Rievaud-i Aelred szerint „a szamárcsikó és a szamár kanca az emberi természet szimbóluma, vagyis a léleké és a testé. A nőstény szamár makacssága és nehézkessége miatt a test; a szamárcsikó könnyedsége és energiája miatt a lélek.”

Sok művész megörökítette Jézus jeruzsálemi bevonulását, festményeken, filozófiai szövegek, költemények segítségével. Jan Twardowski többször is szólt a szamár szerepéről ezen események során. „O volt az első a tömegben, aki megtette, amit mondtak neki (...) s közben tanúja lehetett, hogy Jézus saját halálának városa felé halad. A szamár is veszélyben volt. De nem lázadozott, okos volt, amint azt Jézus kívánta (...). Emlékezzünk erre, hogy ne szégyeljünk olyanok lenni, mint a szamár, aki engedelmeskedett Jézusnak, és arra ment, amerre ő akarta (...). Ugyanakkor a szamár, bár hátán hordozta Jézust, nem látta őt, és csakis ő érezte Jézus súlyát.”

Twardowski a jeruzsálemi bevonulást egyéni módon magyarázza: „Az emberek és állatok hatalmas csődületében egyedül ő, a szamár nem látja Jézust, mégha érzi is a súlyát. Ha ő nem lett volna ott, a menet nem haladt volna. A szemlélődő szerzetesrendek hasonlítanak ehhez a szamárhoz, mint ő, ők sem látják Jézust, de hordozzák súlyát. Nélkülük minden dermedt lenne és semmi nem haladna előre.”

Jézust Jeruzsálem felé núbiai szamár vitte, szőrzete jellegzetes: kereszt van a hátán, mintegy előjele a diadalnak, ami a keresztre feszítésben teljesül be.

Ennek kapcsán nem szabad megfeledkezni egy régészeti leletről, amely a Monte Palatinón került elő. A primitív véset egy szamárfejű embert ábrázol, keresztre feszítve. Alatta ez a felírat: „Alexamenosz imádja istenét.” H. Sewe- ryniak véleménye szerint „a keresztények részéről nem létezett semmilyen ábrázolás, amely Jézus kereszthalálát ábrázolta. A régészek megállapították, hogy ez a véset a III. századból származik, és egy pogány műve lehet, aki a kereszténységen gúnyolódott.” III.

III. A SZENTEK SZAMARA

A szamarat mindig makacsnak és engedetlennek tartották. A szentírási szövegekben okos, engedelmes, hűséges. Számos szent ezzel ellentétben, amikor a szamár Szentírásban való jelenlétéről szól, hangsúlyozza a szamár rossz tulajdonságait, amelyek nem voltak jelen azon szakaszban, amelyet a Szent