Communio, 2009 (17. évfolyam, 1-4. szám)
2009 / 3-4. szám - Isten Országa és a világ - Bolberitz Pál: A monoteizmus a nyugati filozófiában
156 Bolberitz Pál lágításba hozzák a keresztény monoteizmust, különösen a teremtés-teológia összefüggésében. E kihívás kesztyűjét a skolasztika virágkorában Aquinói Szent Tamás emeli fel, és igyekszik a keresztény monoteizmus rendszerébe szorítani az - addig eretnekségnek minősített - arisztotelizmust. Ám a késői középkorban kiderült, hogy a teremtés-teológiának nem csupán ez a mátrixa létezik, s a XIII. században - épp a ferences teológia indíttatására - egy valóban keresztény Isten-tant akarnak kidolgozni, ami mentes a görög filozófiai szerzők személytelen Istenfogalmától. Maga a törekvés kétségtelenül helyes volt, mert a kései skolasztika filozófiája és teológiája már inkább hasonlított Arisztotelész és Platón bölcseletéhez, mint a kinyilatkoztatásból megismert keresztény Isten-tanhoz. A nominalizmus és a „via modema” túlzásai fokozatosan az emberi személyre és annak képességeire irányítják a figyelmet, s a teológia metafizikai megalapozottsága pusztán formálissá válik. így fokozatosan jelentkezik a hit és ész, a teológia és a filozófia szétválásának folyamata. Az újkor hajnalán - a kezdődő modern korban - a monoteizmus már mint valamely elvont, személytelen abszolútum feltételezése formájában jelenik meg, majd az egy Isten helyébe lép, továbbá rejtjelezve különböző elnevezéseket kap (idealizmus különféle formái, abszolút szellem, abszolút anyag, totalitárius ideológiák, Isten tagadásának követelményszerű értékelése stb.), mígnem a posztmodem korban előtérbe kerül a relativizmus és pluralizmus szemlélete, mely minden maradandó, kötelező értéket tagad, továbbá megteremti a maga globalizált világszemléletével azt a lefátyolozott, immanens abszolútumot, ami kétségtelenül feltételezi e világszemlélet feltétlen, egy és egységesítő jellegét, miközben a szabadság pluralizmusát hirdeti. A legújabbkori vallásközi párbeszéd - akarva akaratlanul - felveti azt a gondolatot is, hogy vajon a monoteista vallások értékesebbek-e a politeista vallásoknál, továbbá a monoteista vallások közül a keresztény monoteizmus tekinthető-e a legtökéletesebbnek? E kérdésekre kívánunk - a filozófia megközelítésével - válaszolni, mégpedig a monoteizmus a nyugati filozófiában, a monoteizmus filozófiai tartalma, továbbá az Isten egysége témák felvázolásával. A MONOTEIZMUS FOGALMA A monoteizmus (egy Isten-hit) olyan vallás világnézeti háttere, mely az egy és egyetlen istenséget vallja a legfőbb lénynek. Elsősorban a zsidó, keresztény és iszlám vallásokat nevezzük monoteista vallásoknak, ám ugyanakkor a monoteizmus Zarathustra vallásában, továbbá a hinduizmus egyes újkori irányzataiban is jelen van. A monoteista vallásokat egyaránt jellemzi, hogy
