Communio, 2008 (16. évfolyam, 1-4. szám)
2008 / 1-2. szám - Eucharisztia - Boulnois, Olivier - Török József (ford.): A szeretet ajándéka
26 Olivier Boulnois nünket az igazi, a láthatatlan életből, ami az Atya életébeni részvétel. A vér a bűnök bocsánatára ontatott ki, nemcsak sokakért, de minden emberért. „O az engesztelő áldozat bűneinkért, nemcsak a mieinkért, hanem az egész világ bűneiért is” (ljn 2,2). Ez az ajándékozás tágasabb keretben történik: testét adván Krisztus sze- retetét is adja az őt befogadóknak. „A testem ugyanis valóságos étel, s a vérem valóságos ital. Aki eszi az én testemet, és issza az én véremet, az bennem marad, én meg őbenne” (Jn 6,56). Szent Tamás ezt így magyarázza: „Lelkileg másként táplálkozik az, akit a misztikus testhez a hit és a szeretet kapcsol. Isten kelti föl a hitet az emberben és kölcsönösen: „Aki kitart a sze- retetben, az az Istenben marad, s az Isten is benne marad” (ljn 4,16). Ehhez Szent Tamás hozzáfűzi: „Abból tudjuk, hogy benne [Istenben] élünk, ő meg bennünk, hogy a Leikéből adott nekünk” (ljn 4,13). A szentségi vételre (sumptio) történik utalás, Krisztus testének és vérének vétele az Istenben maradás záloga. Szent Ágoston hasonlóan tanítja, miszerint a szent testet és szent vért magához vevő keresztény Krisztusban marad és Krisztus őbenne.36 Szent János evangéliuma (6,56-57) kifejezetten összeköti Krisztus testének vételét Krisztusnak az emberben és az embernek őbenne lakozásával. Pontosan ezt nevezi János apostol első levele „a szere te tben megmaradásnak”. A szentség tehát elvezet a szeretetben való közösségig. A Krisztussal való egység egyúttal egység mindazokkal, akiknek Krisztus magát adja. Az Eucha- risztiának tehát etikai tartománya is van. Felel a „mit tenni?” (a rossz emlékű Sto gyéláty? Lenin egyik írásának címe, a fordító megjegyzése) kérdésre. Krisztus parancsa - „cselekedjétek ezt” - nem kifejezetten morális tartalmú, az Eucharisztia celebrálására vonatkozik, a felebarát lábának megmosására, a bekövetkező boldogságra. Ez a három dimenzió alapvetően egyenértékű: a szereteten keresztül az Eucharisztia etikai következményeket tartalmaz és megnyitja az utat a boldogság felé. „Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre” - mondja Krisztus az Eucharisztia megalapításakor (lKor 11,24-25). Amit Krisztus parancsol, nem áldozatának utánzása, ismétlése. Önmaga ajándékozásáról beszél az Atya és az emberek irányában. Az ember önmagát a másiknak adja - ez a legjobb mód annak megtevésére, amit ő tett: testét és vérét adta értünk. Krisztusban az erkölcsi törvény már beteljesedett, a parancs iránymutató. Nem csupán az utolsó vacsora gesztusainak ismétlését kéri a benne hívőktől, hanem ajándékozó magatartásának utánzását, amint az Atya iránti engedelmességből 36 In Evangelium Secundum Ioannem VI, lect. 6.,§. 7 (Marietti, 1919,pp.202 b-203 a).
