Communio, 2008 (16. évfolyam, 1-4. szám)

2008 / 1-2. szám - Eucharisztia - Előszó

Előszó

I

dén májusban volt 70 esztendeje, hogy Budapesten megtartották a XXXIV.

Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust. Ennek az évfordulónak nem volt különösebben nagy visszhangja a hazai katolikus sajtóban, talán túl sok évfordulót ünnepiünk időnként. Az emlékezés-emlékezet ereje is meggyöngülhet és az ünnepelt esemény világoskodó fényei is kihunyhatnak. Ez ugyan közhely, az emberi emlékezésre mégis érvényes.

Az Egyházban létezik azonban egy olyan isteni eredetű emlékezet-emlékezés, amely két évezred múltán sem veszített erejéből és fényei elvilágítanak az emberiség jövőjének végső horizontjáig, ami egyúttal esemény: a feltámadott Krisztus visszatér ítélni eleveneket és holtakat. A Communio nemzetközi katolikus teológiai és kulturális folyóirat több nemzeti kiadása szentelt az elmúlt hónapokban nagyobb figyelmet az Eucharisztia misztériumának. A magyar Communio hazai szerkesztősége e példákból inspirálódva szentel a mostani, kettős számban nagyobb teret e témának. Az eucharisztikus emlékezet-emlékezés jelenlét és egyúttal ajándék. A hívő ember számára Jézus Krisztus testének és vérének valóságos jelenlétéhez kétség nem férhet, és az isteni ajándékot a megszentelő kegyelem állapotában lévők bizton vehetik magukhoz, mint táplálékot az örök életre és e földi életre.

Az Egyház változatlan, változtathatatlan tanítását egy megváltozott világképpel rendelkező társadalomban nem mindig egyszerű elfogadni. Peter Henrici püspök írásában az Eucharisztia ekkléziológiai szempontjait tárgyalja a megváltozott filozófiai és tudományos világkép tükrében. Merészen rámutat arra, hogy a gyakori, szinte automatikus szentáldozások nagy száma nem feltétlenül a hit elmélyültségét, az erkölcsi élet minőségibbé válását tükrözi, inkább a válság jele, amelyet a bűnbánat szentségével összefüggésben is érdemes lesz szemrevételezni.

Olivier Boulnois a szeretet ajándékát ókori és középkori szerzők megközelítésén keresztül mutatja be, és nyomukban olyan következtetésekre jut, amelyek összhangban állnak az evangéliumi követelményekkel és az idők széljárásaitól meg nem változó keresztény etikában mindvégig jelen maradnak.