Communio, 2008 (16. évfolyam, 1-4. szám)
2008 / 3-4. szám - Hit és gondviselés - KÖNYVJELZŐ - Puskás Attila: Rácsodálkozás a lét titkára
Puskás Attila: Rácsodálkozás a lét titkára 183 szépsége s a rajtuk keresztül felfénylő isteni dicsőség végső soron ezen a jóságon és ingyenességen nyugszik. A metafizika terében második kötetében Balthasar bemutatja azt a folyamatot, melynek során a nyugati filozófiában a tamási létfelfogás torzulása végbement s vele együtt elnémult az a tétel is, mely szerint a teremtett létben észlelhető az örök jóság és szépség visszfénye. A lét esszencializálása (Duns Scotus, Suarez) megfosztotta a teremtést az isteni dicsőség minden fényétől s előkészítette a csírájában már a nominalizmusban jelentkező pozitivista gondolkodást. Ezt követően három út maradt nyitva a teológia-filozófia előtt. A misztikáé (Eckharttól, a német misztikusokon keresztül Ig- nácig), melynek azonban nem volt sok mondanivalója a világról; az ókori alapokhoz való visszatérésé (Cusanus, reneszánsz, barokk, felvilágosodás, Goethe, Heidegger), mely aligha volt képes megkülönböztetni a sajátosan keresztény dicsőségtapasztalatot a világi széptől; s végül a szellemfilozófiáé (Descartes, Leibniz, Spinoza, Kant, Hegel), mely feltérképezve és a fogalomba gyömöszölve kioltotta a lét fénylő titkát, s helyébe a gondolkodó szellem magasztos létét helyezte, honnét már csak egy dialektikus fordulat kellett a materialista világnézet térnyeréséig. Balthasar a szellemtörténeti áttekintés után a kötet zárófejezetében a metafizika hivatását s a kereszténységnek a metafizikával szembeni feladatát fogalmazza meg. A svájci teológus szerint a metafizikának nincs más dolga, mint valóban komolyan venni saját alapkérdését: miért van egyáltalán valami és nem inkább semmi? A lét őscsodáján elcsodálkozó kérdés a következő csodálkozó kérdésekre tagolódik nála. Miért létezem én, akinek egyszeri és esetleges létét semmiféle világi okság vagy szükségszerűség nem magyarázza? Miért van a többi létező sokasága, melyek külön-külön és összességükben is esetleges léttel bírnak, akárcsak én? Mi az alapja annak, hogy a létezőktől különböző (létezők feletti) lét lényegiséggel rendelkező létezőkben valósul? A tamási metafizika szellemében Balthasar a következő állításban összegzi válaszát e kérdésekre: A létet ingyenes kegyelemből ajándékozó és azt kizárólag önmagának megtartani nem akaró Isten jóságának teremtmé- nyi hasonlata a mindeneket átfogó lét, mely a teremtő Isten dicsőségét sejteti. így a lét titkára csodálkozó ember metafizikai alapaktusává válik az a szeretet, mely a lét misztériumának mélyén felsejlő isteni szeretetre válaszol. A keresztény szeretet, melyet a Krisztusban teljességgel kinyilvánuló isteni dicsőség ébreszt, a metafizikai szeretetnek ezt az alapaktusát teljesíti be. A metafizika terében nagyszabású gondolati ívét Balthasar a keresztény ember metafizikával szembeni feladatának a kijelölésével zárja: „A keresztény az az ember, akit a hite filozófiai gondolkodásra kötelez. Mivel hisz Is
