Communio, 2007 (15. évfolyam, 1-4. szám)
2007 / 1-2. szám - Joseph Ratzinger - XVI. Benedek pápa - Puskás Attila: Jézus üdvözítő halála
80 Puskás Attila 3. Az Eucharisztia-alapító szavak és gesztusok, mint Jézus üdvözítő halálának ábrázolása Az apostolaival elköltött utolsó pászkavacsorán Jézusnak a kenyér és a bor fölött mondott szavai és az ezzel kapcsolatban tett gesztusai kiindulópontul szolgálhatnak arra nézve, hogy miként értelmezte küszöbön álló erőszakos halálát. Jézusnak az utolsó vacsorán véghezvitt gesztusai, cselekvésmódja és szavai azt tanúsítják, hogy sajátos üdvözítő hatást tulajdonított küszöbön álló halálának. A megtört és a tanítványoknak kiosztott kenyér, valamint az átnyújtott borral telt kehely Jézus értelmező szavainak kíséretében („értetek”, „sokakért”) - Schürmann kifejezésével élve - Jézus üdvözítő proegzisz- tenciájának kinyilvánítása, megerősítése és beteljesítése volt az immár bizonyossá vált erőszakos halállal szembesülve. Az utolsó vacsorán, amely az ószövetségi húsvét-ünneplés, azaz Istennek az egyiptomi fogságból megszabadító nagy tettét felidéző-megjelenítő és a Messiás eljövetelére várakozó légkörében zajlott, Jézus az asztalközösség fejeként cselekszik. „Zsidó felfogás szerint a megtört és szétosztott kenyér elfogyasztása által válnak az asztalnál ülők egy közösséggé s egyben részeseivé annak az áldásnak, amelyet a családfő mondott. Jézus e hagyományos keretek között ad páratlanul új értelmet a megtört és szétosztott kenyérnek: „Ez az én testem.”26 A mondatban a „test” kifejezés (görögben szórna) nem az ember egy részét, hanem a héber-arám szóhasználat szerint az egész embert jelöli, magát a személyt. Körülírva a kijelentés értelmét így lehetne visszaadni: „Ez én (magam) vagyok”. A húsvéti lakoma ezzel új értelmet kap. Jézus azonosítja magát a szétosztott kenyérrel, s mint a Messiás, az áldás és üdvösség forrása, adja magát övéinek. Ajándékával eddig ismeretlen, páratlan közösséget hoz létre tanítványaival.”27 A kehelyhez fűzött értelmező szavak fényében a tanítványoknak éppen a halálba menő Jézussal való közösségéről van szó. A páli és a lukácsi szövegben (lKor 11,24; Lk 22,19) a megtört és kiosztott kenyeret értelmező szavak kiegészülnek az „értetek adatik” kifejezéssel. Itt a kenyér tehát nemcsak Jézust magát és a vele való közösséget fejezi ki és jeleníti meg, hanem kifejezetten utal közelgő szenvedésére és halálára, melyet tanítványai, övéi javára, értük önként vesz magára. A kijelentés emlékeztet Jahve szenvedő szolgájának sorsára, aki „odaadja életét” (íz 53,10) és „sokakat megigazulttá tesz” (íz 53,11). Az „adatik” (didomenon) ige szenvedő alakja valószínűleg passivum divinumként értendő, azaz körül26 Döka Zoltán, Márk evangéliuma, 355. 27 Rózsa Huba-GÁL Ferenc, Jézus kereszthalála és feltámadása, Budapest 1982, 39.
