Communio, 2007 (15. évfolyam, 1-4. szám)
2007 / 1-2. szám - Joseph Ratzinger - XVI. Benedek pápa - Puskás Attila: Jézus üdvözítő halála
Jézus üdvözítő halála 77 Jézus saját halálát nemcsak prófétai sorsként, hanem üdvözítő halálként is érthette.19 Ha Jézus a benne elközelgett istenuralom és a bűnbocsánat örömhírét egész Izrael számára nyilvánosan - s talán egyszersmind a jeruzsálemi templomban folyó engesztelő áldozati kultusszal szemben - akarta meghirdetni, s ha Isten népének egybegyűjtése során igényt tartott egész Izraelre, akkor az életveszély ellenére fel kellett mennie Jeruzsálembe, a vallási élet központjába. Egyedül a jeruzsálemi színre lépése lehetett küldetése érvényesítésének megfelelő formája, ahogy az ellenállást, majd a végső elutasítást kiváltó üzenetének igazságát is egyedül prófétai vértanúhalála igazolhatta. Az utolsó vacsorán tett eszkatologikus kijelentés azonban arról tanúskodik, hogy Jézus úgy megy az Isten országáról és a bűnök bocsánatáról szóló örömhírét igazoló vértanúhalálba, hogy bízik benne, Isten a halál hatalmából megszabadítja és őt magát az általa képviselt örömhírrel együtt igazolja. Ilyen értelemben önnön halálát nem pusztán prófétai vértanúságként, hanem Isten halálból megmentő és igazoló cselekvése révén, a korábban meghirdetett üdvös üzenetet még egyszer megerősítő, s így üdvösséget közvetítő halálnak tekinti. 2. Lehetséges interpretációs modellek az üdvözítő halál jézusi értelmezéséhez A továbbiakban arra a kérdésre keressük a választ, hogy vajon pontosabban mit is jelenthetett Jézus számára halálának üdvösségszerző értelme és ez milyen összefüggésben állhatott a bűnök bocsánatával. Erre a kérdésre adott válaszként a kutatók inkább csak hipotéziseket fogalmaznak meg, melyeket aztán összehasonlítani és mérlegelni tudunk. A feltételezések általában azt veszik számba, hogy Jézus korában az üdvösségközvetítés, a megbocsátás és a halál kapcsolatára vonatkozóan milyen elgondolások, meggyőződések éltek, melyek interpretációs keretként szolgálhattak Jézus számára önnön üdvözítő halálának értelmezéséhez. (a) Egyes kutatók szerint a Jézus korabeli zsidóságban elterjedt volt az a gondolat, hogy a Jahvéhoz hűséges vértanúk halála engesztelő erővel bír, azaz Izrael népe bűneinek bocsánatát eszközli ki. Ezt alátámasztandó főként az Ószövetség Septuagintában található deuterokanonikus szövegeire szoktak hivatkozni, a 2Mak 7,37 k., a 4Mak 6,27-29; 17,22 és a Dán 3,26-45 19 R. Miggelbrink, Der Zorn Gottes, 247 k.