Communio, 2007 (15. évfolyam, 1-4. szám)

2007 / 1-2. szám - Joseph Ratzinger - XVI. Benedek pápa - Kissler, Alexander - Szax László (ford.): Válaszúton: XVI. Benedek és a 21. század kereszténysége

62

Alexander Kissler

örömhírről. XVI. Benedek szavai egészen másképp csengenek. Ugyanazokat a sorokat inkább filozófiailag, s nem pedagógiailag magyarázza. Számára ez a lépés a bibliai hit kitárulkozását jelenti a görög, európai filozófia irányába. O a fenti történettel nem elsősorban Európa újramisszionálására akarta felhívni a figyelmet, hanem rá akart mutatni arra, hogy a kereszténység az antik filozófiához csatlakozott, nem pedig a kereszténység előtti kultuszokhoz.

Pontosan ez a tézis végül politikai csattanóval végződött: „A végbement egymás felé közeledés nem csupán vallástörténeti, hanem világtörténeti szempontból is meghatározó lépés volt. [...] Ez a találkozás, melyhez még később hozzákapcsolódott a Római Birodalom öröksége, teremtette meg Európát, és ez marad az alapja mindannak, amit ma joggal Európának nevezhetünk.”

A képlet tehát egyszerű: Európa egyenlő Jeruzsálem plusz Hellász plusz Róma. Ratzinger ezt a belső összefüggést sokszor megerősítette, a legtalálóbban talán II. János Pál pápa halálának előestéjén: „A fiatal kereszténység nem is inkább más vallásokban látta saját előfutárát, hanem a klasszikus filozófiai felvilágosodásban, amely nagyon sok hagyománytól megtisztította útját, hogy minél inkább az igazság, a jóság és az egyetlen, bálványok felett álló Isten keresése felé fordulhasson. [... ] Minden embert különbség nélkül teremtménynek, Isten képmásának tart és alapvetően ezek egyenlő [...] méltóságát hirdette. Ebben az értelemben a kereszténység [... ] nem véletlenül és nem kizárólag keresztény környezetben született.”

Európa így egy keresztény „projektje” a hit és az ész kibékülésének, sőt mi több, egymásba olvadásának. Ha Benedek a Nyugatnak ezt a fajta kialakulását folyamatnak tekinti, továbbá ha mindezt az Öreg Kontinens abszolút, tehát nem relativizálható alapjának tekinti, akkor Európa csak akkor Európa, ha keresztény gyökerei életvitelbeli következményeket eredményeznek.

Benedek pápa ugyanolyan küzdő alkat, mint előde, de tartózkodik mindenfajta imperatívusztól. Beszédei értelmezést kívánnak. Mind az elutasítást, mind az elfogadást meg kell indokolni. Ennek felismerésében rejlik XVI. Benedek pápa modernitása. Ezek már sejtetik egy XXI. századi pápaság körvonalait.

II. János Pál háromszor látogatott Németországba. 1980. november 15-én a kölni prédikációban a házasság és a család fontosságáról, a házasság védelméről beszélt a nem házastársi kapcsolatokkal szemben. Nem telt el harminc év, de mégis mintha világok tűntek volna el. A Vatikánt ma inkább az egynemű partnerkapcsolatok foglalkoztatják és nem a férfi és nő „vadházassága”.