Communio, 2007 (15. évfolyam, 1-4. szám)

2007 / 3-4. szám - Nemi identitás - Boulnois, Olivier - Vajda Júlia (ford.): Van nemi identitásunk? - Ontológia és szimbolikus rend

Van nemi identitásunk?

135

2. A KÜLÖNBÖZŐSÉG ONTOLÓGIÁJA

A történelmi és pszichológiai értelmezés a metafizika csendjéből táplálkozik: az emberi lényt nem nélküli (asexuée) lélekkel jellemezve, századokon keresztül megtagadta, hogy jelentéstartalmat adjon a férfi/nő különbözőségnek. A közelmúltban Heidegger Dasein-je nem rendelkezik nemmel, testtel, tudattalannal.3 A lét kérdésének fölvetése talán legitim. De az élet kérdése nagyon problematikus. Amint egyébként Heidegger mondta az emberi kérdés kapcsán: „Az, ami kérdéses, az egész ember léte, úgy amint azt szokásos a maga egyszerre testi, pszichikai és lelki egységében megragadni. [...] Ugyanakkor az emberi lét kérdése kapcsán kizárt, hogy a létmódok egyszerű összegzése adjon választ - amelyek méginkább meghatározásra várnak, mármint a test, a lélek, a szellem. Még az ontológiai utat követni óhajtó kísérlet sem akadályozhatja meg az egész lét-létező eszméjének előfeltételezését.”4 - Tehát mindkét nem létének értelmére kell rákérdezni, a férfiére és a nőére, a természet és a kultúra ellentétbe állítása előtt.

2.1. A születettség

A szexualitás és a halál párban járnak. A sejtosztódás lehetővé teszi ugyanazon faj reprodukcióját: minden sejt azonos, ha egy közülük megsemmisül, semmi információ nem veszik el. Ahogy közbejön a nemi reprodukció, egyedi individuum okát produkál, amelyek pótolhatatlanok és soha többé nem lesznek. Egyedül a születések és a halálozások váltakozása teszi lehetővé a faj fennmaradását a kromoszómák keverésével. Egyedül a meghalni képes lények rendelkeznek nemi reprodukcióval. Tehát mert nemiséggel rendelkezünk, halandók vagyunk és születünk. A nemi különbözőség föltételezi a „születettséget”: ellenkezőleg azzal, amit Beauvoir mond, mi férfinek és nőnek születünk. Igaz, lehetséges olyan egyed, biológiailag és genetikusán hím vagy nőstény, aki pszichológiailag nem érzi magát mint férfias vagy nőies (masculin ou feminin). Megtörténhet, hogy orvosilag módosítják a nemi hovatartozását ennél vagy annál az egyénnél (transzszexualizmus). De lehetséges, hogy sejtjeiben xx vagy xy kromoszóma van, függetlenül vágyaitól, vagy egyéni félelmétől. Az emberi természet nemileg meghatározott. Ez az

3 Lásd J. Derrida, «Geschlect, Difference sexuelle, difference ontologique», L’Herne, no. 45, Martin Heidegger, M. Haar (dir.), Paris 1983, 419-430.

4 Heidegger, Sein und Zeit, 10.