Communio, 2007 (15. évfolyam, 1-4. szám)
2007 / 3-4. szám - Nemi identitás - Gerl-Falkovitz, Hanna-Barbara - Szax László (ford.): Gender (nemiség): egy elmélet vizsgálat alatt
Gender (nemiség): egy elmélet vizsgálat alatt 129 engedett, testi másság a közös isteni teremtés talaján - férfi és nő arca mögött: ez a kereszténység javaslata a minden különbséget elsimítani kívánó, dekonstruktív, neutralizáló elképzeléssel szemben. UTÓHANGON BRÜSSZELBŐL: GENDER MAINSTREAMING Van-e kapcsolat az itt bemutatott radikális teóriák és a manapság politikailag támogatott gender mainstreaming között? Válaszul álljon itt az Európa Tanács 1998-as definíciója: „A gender mainstreaming a politikai folyamatok reorganizálásában, javításában, fejlesztésében és kiértékelésében áll, azzal a céllal, hogy nemiséget figyelembe vevő látásmódot valósítson meg minden politikai koncepcióban, minden síkon, minden fázisban, a politikai döntések meghozatalában részt vevő szereplők által”. Megjegyzendő, hogy nemigen kísérleteztek azzal, hogy a fenti fogalom megnevezését más nyelvre lefordítsák. A definíció értelmezésével kapcsolatban több kritikai kérdés is felmerül: ■ A fogalom meghatározása az esélyegyenlőséget növelő politikai eszközként globális, diffúz és kevéssé jogászi. Mennyiben és milyen szempontok figyelembe vételével lehet hatását felülvizsgálni, kiértékelni? • A gender mainstreaming nem csupán egy divatos eszköz, amely azonban a nők valódi érdekeit figyelmen kívül hagyja? A nemiség kutatása kétség nélkül azért szükséges, mert a különbözőségek, a hátrányos megkülönböztetés minden jogi eszköz ellenére világméretekben is felháborító, valós tény. A kutatáshoz azonban nemcsak a divatos fogalmak taroznak, hanem olyan konkrét területek is, mint a munka, házimunka, házasság, gyermeknevelés. ■ Eltekintve a megvalósulás értékelhetőségének lehetőségétől, továbbra is fennáll a kérdés, hogy a bevezetett fogalom vajon nem egy testidegen önértelmezés-e? Mit jelent konkrétan a definíció központi fogalma, a nemiséget figyelembe vevő látásmód? • A gender mint kategória nem túl egyvonalú, monokauzális-e ahhoz, hogy a valóságot humán és értelmes módon megváltoztassa? ■ A női „testvériség” valóban problémamentes és egyértelmű dolog-e? Ezen igény egyetemessége vajon nem csupán kényelmes önámítás? • A fogalomra úgy is tekinthetünk, mint a felvilágosodás egy késői eredményére, amely közismerten mindig az immanens dialektika hatása alatt áll. Jelen esetben attól kell tartani, hogy a gender a felfogás eddigi mércéit nem csak pozitív, hanem negatív irányban is elmozdítja.
