Communio, 2006 (14. évfolyam, 1-4. szám)
2006 / 1-2. szám - A kánai menyegző - Joseph Ratzinger - Speyr, Adrienne von - Török József (ford.): A rózsafüzér fényességes misztériumai
62 Adrienne von Speyr legyen országának dicsőségében. Isten hívja az embereket, lépjenek be és örvendjenek, osszák meg vele az örök életet. Minden időben erre hívja őket. De az emberek semmit nem értenek ebből a birodalomból és nem tudják, miként feleljenek a meghívásra. Ezért az Úr a hegyi beszédében hosszan kibontja e témát, az emberiség meghívottságát Isten országába, és elmagyarázza, milyen úton lehet oda eljutni. Semmi nincs olyan mélyen belefoglalva a szeretet misztériumába, mint a bűn. Semmi nem követel annyi szeretetet a megértéshez vagy a megmagyarázáshoz. A bűn csak akkor veszi föl a megváltás óta viselt jellegét, ha az Atya és a Fiú szeretete eljut hozzánk a Szentlélek révén. A bűnnek ez a jellege a teljes eltávolodás a szeretettől, a szeretet megtagadása és elvetése, ellenállás a szeretettel szemben. Ha a maga élesen negatív jellegében fejeződik ki a bűn, akkor egyedül a szeretet képes újra eltörölni, a legtisztább, isteni szeretet elvezethet a szeretet forrásához. Ekkor az Úr a bűnösöknek - akik megtapasztalták szeretetét és szomjaznak rá - megadja a lehetőséget a bűn elhagyásához. Ez mindig a szeretet által valósul meg. A kereszt előtt az Úr előjelekkel többször utalt a bűnbánat és bűnbocsánat szentségére, de mindig Ő volt az, aki megbocsátott. A kereszten beteljesítette a megváltást, itt lenn és odaát, az időben és az örökkévalóságban. És hogy megmutassa, a megváltás már itt lenn valóságosan megtörténik, és nem csak az eszkatologikus távlatban, a földi Egyház kezei közé helyezte annak intézését. Folytonosságot hoz létre saját cselekedete és az Egyház cselekedete között. Ő bocsát meg, amikor a pap megbocsát. A pap az Úr nevében adja a feloldozást. A SZÍNEVÁLTOZÁS A Fiú dicsősége az Atyáé is. Jézus földi éltének ideje alatt csakis Fiú akar lenni, a tőle kapott dicsőségből akar élni. Ennek a dicsőségnek az egységét a szentség biztosítja, az Atyától kapott küldetés nem eshet szét különböző darabokra; minden külön összetevő csakis a teljesség ragyogása, ami Isten szentsége. Az Atya szentségének teljességét a Fiú elviszi az emberekhez. Nem kisebbítve vagy módosítva hozza el, hanem pontosan úgy, ahogyan ő kapta, az egészet mint teljességet. Ez az, ahol az Úr tartózkodik. Ő a híd, ami az Isten és az ember közötti fölmérhetetlen távolságot átíveli, megszünteti. A Fiú az embereknek elhozta az Atya szavait úgy, amint kapta. Élt ezekkel a szavakkal, amelyek minden emberi megértést túlhaladtak. Mert Istennek Fiára bízott szavai ilyenek voltak, és a Fiúnak nem volt joga azokat megkurtítani, megcsonkítani, hogy az emberi befogadóképességhez alakítsa
